Lapunkban pénteken írtunk arról, hogy ha a tervezett formában hatályba lép az IM több törvényt módosító javaslatcsomagja, akkor már a bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy a tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, a távollétében átkutassák a lakását, a kocsiját.
Völner Pál erre reagálva úgy fogalmazott, hogy ez az értelmezés „árnyékra vetődés”, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd politikusai pedig valótlant állítottak a témában tartott sajtótájékoztatóikon. Az újságíró és az ellenzéki pártok „téves következtetéseket vontak le egy hibás alapállásból” – szögezte le.
Azt mondta, arról van szó, hogy az úgynevezett leplezett nyomozati cselekmények egységesen mind a parlamenthez benyújtott új büntetőeljárási törvénybe kerülnek, emiatt módosítani szükséges más jogszabályok, így a rendőrségi vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény bizonyos rendelkezéseit annak érdekében, hogy koherens legyen a jogrendszer. A korábbi szabályozási helyekről ki kell venni azokat az elemeket, amelyeket a büntetőeljárási törvénybe tesznek – ismertette. Szerinte „ezt pillantotta meg az újságíró”, és ebből „vizionálta”, hogy már gyanú sem szükséges a lehallgatáshoz.
Völner Pál állította, a nyomozás során továbbra is érvényesül majd az ügyészi felügyelet, és a jövőben ugyanúgy kell bírói engedély a lehallgatáshoz, mint eddig. A garanciális szintet még emelik is az eddigihez képest – fűzte hozzá.
Közölte, hogy az új büntetőeljárási törvény ötpárti támogatást kapott, ezenkívül olyan, kormánykritikus szervezetek is előremutatónak nevezték, mint a Helsinki Bizottság vagy a Társaság a Szabadságjogokért.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek a továbbiakban is megmarad az intézkedési kötelezettsége.
Egy névtelenséget kérő gyakorló ügyvéd szerint ugyanakkor az előterjesztés szövegéből akár az is következhet, hogy ha valaki vásárol egy autót, másnap titkos nyomozás indul ellene, tisztázandó, hogy vajon törvényes forrásból származik-e az ára vagy sem.
Ez olvasható ki a törvényjavaslat kidolgozóinak laikusok által kissé talán nehezen követhető tervezetéből is. Ők ezt így fogalmazták meg: „Az új törvény ezen megoldása lehetőséget teremt az eddig kizárólag a nyomozásra feljogosított szervek által és a rájuk vonatkozó törvények alapján a bűncselekmények gyanújának megállapítása előtt végezhető felderítésre, ezzel a valós idejű büntetőeljárás folytatására ösztönözve az előzetes felderítést végző szerveket.”
