A NATO-nak is lenne feladata az Európa külső határait veszélyeztető illegális migráció elleni védekezésben, hiszen az uniós tagországok többsége tagja a katonai szövetségnek – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a kormánypárti Magyar Időknek adott interjúban.
Simicskó ezt részben azzal indokolta, hogy az újkori népvándorlás során terrorista sejtek és merénylők is érkeznek a kontinensre, és a „brüsszeli bürokraták” még most sem ismerik el igazán az ebben rejlő kockázatot.
A NATO bevonásáról már Orbán Viktor is beszélt, de a felvetés egyáltalán nem újszerű, és nem is a magyarokhoz köthető: a katonai szövetség flottája már régóta küzd a migránsokat hajóval szállító, az utasokkal gyakran embertelenül bánó embercsempészek ellen, tavaly októbertől pedig a Földközi-tengeren is bevetették a NATO-hadihajókat – miközben civil szervezetek mentik a vízbe kerülő menekülteket. Nem mindenkit sikerül időben kimenekíteni a hullámsírból, tavaly több mint hatezren haltak meg a Földközi-tenger migrációs útvonalain.
Simicskó István a migrációs téma kapcsán váratlan fordulattal az úgynevezett hibrid hadviselés korszakáról is szót ejtett. Ez az a stratégia, amikor egyszerre több irányból, az érzékeny pontokon bomlaszthatják egyes országok, cégcsoportok, nagyvállalatok vagy esetleg civil közösségek működési rendjét, különböző külső befolyásolási műveletekkel, módszerekkel. „A dilemma alapja az, hogy vajon csak azt nevezhetjük-e háborúnak, ha konkrét katonai erővel megtámadnak egy másik országot. Szerintem nem. Ma azt látjuk, hogy a békeállapot gyakorlatilag összemosódik a háborús viszonyokkal, az úgynevezett minősített időszakokkal vagy a különleges jogrendekkel” – fogalmazott az interjúban a miniszter.
A tárcavezető más tekintetben ugyanakkor derűlátó: Magyarország szerinte a tervezettnél korábban, már 2024-re a NATO által elvárt szintre növelheti a védelmi költségvetését is, területi alapon működő önkéntes tartalékos rendszer jön létre, és a szállítóhelikopterek mellett a harci helikopterek üzemidejét is hamarosan meghosszabbítják.
Szólt arról is, hogy mintegy 400 főre növelik a magyar koszovói kontingens létszámát, így vezető nemzet leszünk a balkáni békefenntartásban. Ezzel egyidejűleg növelni kívánják az iraki misszióban való jelenlétet is. Simicskó István úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy az Iszlám Állam elleni harc sikeres legyen, egyebek között azért, mert ezzel is csökkenthető az Európát fenyegető nemzetközi terrorfenyegetettség.
