Orbán Viktor az M1 aktuális csatornán is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a kelet-közép-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett „maradunk vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”.
„Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„A korábbi NATO–Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.
A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy „szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen”. Mindezek alapján Orbán Viktor kijelentette: ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentős volt.
A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. Közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség „vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe”.
„A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsősorban a tengeri határok megvédésére.
A NATO–Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, „ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége”.
A bukaresti NATO-csúcson például leszavazták Ukrajna belépését, „ez a kérdés ezért ma nincsen napirenden”, mert „itt távol állnak egymástól az álláspontok”, hiszen „Ukrajna egy nehéz helyzetben lévő ország, és nem látjuk, hogy hogyan lehetne rövid távon nyugatosítani akár a gazdaság működését, akár a közigazgatását, akár a védelmi rendszerét”.
„Habár a szándék megvan bennünk erre, az eddigi eredményeink időarányosan inkább soványnak mondhatók, semmint biztatónak” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, a résztvevők határozottan álltak ki Macedónia sürgető csatlakozása mellett, hiszen e lépés elutasítása „stratégiai hiba, amiért később lehet, hogy magas árat fogunk fizetni”.
Hozzátette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy Montenegró után ez a balkáni állam is csatlakozzon a NATO-hoz.
Kétoldalú megbeszélést folytatott egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök a varsói NATO-csúcstalálkozó keretében – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t szombaton.
A magyar kormányfő és a török elnök megállapodtak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok újbóli dinamizálásában, és áttekintették a NATO-t déli irányból érő regionális kihívásokat – közölte a sajtófőnök, hozzátéve: Orbán Viktor leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség déli szomszédságának stabilitása Magyarország szempontjából is kiemelt stratégiai érdek.
A NATO a délről érkező veszélyek – az illegális migráció, az embercsempészet elleni harc – tekintetében is megerősítette egységét – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter szombaton magyar újságíróknak, miután a varsói NATO-csúcstalálkozó keretében részt vett az észak-atlanti szövetség miniszteri szintű tanácskozásán.
A NATO tagállamaira nézve „nagy veszélyt jelent a migrációs válság, a Földközi-tengeren át zajló illegális migráció, illetve a Balkán térségében jelentkező illegális migrációs nyomás”, az ezzel összefüggő embercsempészet, terroristák bejuttatása államainkba – sorolta Simicskó István.
Hozzátette: ezért a varsói NATO-csúcs napirendjén a földközi-tengeri flotta megerősítése, az Iszlám Állam elleni fellépés is szerepelt; Magyarország részt vállal az iraki kurd erők kiképzésében, és Jordániának is segítséget kínál.
A NATO következő csúcsértekezletét jövőre Brüsszelben tartják – jelentette be szombaton Varsóban a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg. A politikus kijelentette: a mostani kétnapos varsói csúcstalálkozó bebizonyította, hogy Észak-Amerika és Európa továbbra is egységes Oroszország – az ukrajnai válság által is nyilvánvalóvá tett – ambícióival szemben.
„Nem sikerült létrehoznunk a stratégiai partnerséget, amelyet a hidegháború után megpróbáltunk kifejleszteni, de azért nem is olyan a helyzet, mint a hidegháború idején volt” – közölte Stoltenberg. Hozzátette: „erős védelem és konstruktív párbeszéd: ezek azok az alapelvek, melyekre az Oroszországgal való kapcsolatunk épül”.
A NATO-csúcs résztvevői egyben elfogadták, hogy a katonai szövetség az eddiginél többet tesz majd a szélsőséges iszlamistákkal harcoló közel-keleti és észak-afrikai országok támogatására. Stoltenberg közölte, hogy a NATO kiképző és képességfejlesztő missziót kezd Irakban a helyi fegyveres erőknél, támogatást nyújt Jordániának, s egy új hírszerző központot létesít Tunéziában, hogy ezzel is segítse az ország különleges erőinek munkáját.
Stoltenberg szerint a NATO-tagállamok vezetői a varsói csúcsértekezleten elvileg jóváhagyták, hogy a NATO légtérellenőrző gépei közvetlen támogatást nyújtsanak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen Irakban és Szíriában harcoló, amerikaiak vezette koalíciónak. (NATO-diplomaták szerint ezek a repülések az ősszel kezdődhetnek.)
A főtitkár egyben bejelentette, hogy a NATO egy új haditengerészeti hadműveletet indít a Földközi-tengeren (Operation Sea Guardian), s szorosan együttműködik majd az Európai Unióval az embercsempészet megakadályozása érdekében.
