Másrészt a sikeres tudomány alapfeltétele, hogy a legújabb ötletekről, eredményekről azonnal értesüljünk, azokat egyből alkalmazzuk. Ezért a tudósok a világon mindenhol szorosan együttműködnek külföldi kollégáikkal. Sokan éveket tanulnak és kutatnak külföldi egyetemeken és kutatóintézetekben, hogy az így megszerzett tudással térjenek vissza hazájukba. Mire van szüksége a magyar kutatóknak? Elsősorban kiszámítható, nyugodt légkörre. A kutatás rendkívül időigényes és nagy koncentrációt igényel. Nem csoda, hogy a világ talán legrangosabb kutatóhelye, a princetoni Institute for Advanced Studies, ahol Einstein és Neumann is kutatott, egy erdő közepén található, távol a politika és a hétköznapok zajától. Nehéz többéves kutatási projektbe fogni úgy, ha az erre vonatkozó szabályok egy hét alatt megváltoztathatók. És nehéz egy külföldi kutatásvezetőt meggyőzni arról, hogy ilyen bizonytalan jogi környezetben ruházzon be Magyarországon.
Jelenleg több mint 400 olyan projekt fut Magyarországon, amit az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési programja támogat. Ezen projektekben 81 ország kutatói vesznek részt és teljes EU-támogatásuk (a magyar és külföldi partnereké összesen) megközelíti a 800 milliárd forintot. Ez az összeg közel hússzorosa a Magyar Tudományos Akadémia éves költségvetési támogatásának. A magyar tudománypolitika szempontjából kiemelten fontos lenne, hogy a nemzetközi szakmai zsűri által odaítélt hatalmas EU-s kutatási és fejlesztési támogatásokból minél többet tudjon Magyarországra hozni. Ehhez nem a külföldi pénzek és együttműködés megbélyegzése, hanem a pályázatok ösztönzése, a kutatók képzése és a kutatóhelyek fejlesztése szükséges. Jó példát mutat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal programja, amely az Európai Kutatási Tanácshoz benyújtott pályázatokat támogatja.














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!