A magyar tudomány védelmében írt levelet a CEU két oktatója

A bizonytalanság, a vagdalkozás, a megbélyegzés megöli a kutatást s így végső soron a gazdaságot is.

Koren Miklós és a korábban nyílt levelet író Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem tanárai azon húzónevek közé tartoznak, akik miatt szívesen térnek vissza Magyarországra a külföldön diplomát szerzett vagy már ott dolgozó fiatal magyarok, valamint külföldi hallgatók százai is. A Magyar Nemzet által korábban megkérdezett, Amerikában tanuló magyar hallgatók is hangsúlyozták, hogy a CEU-n folyó tudományos tevékenység képes arra, hogy megfordítsa az agyelszívás folyamatát, és Budapestre hozzon és ott is tartson színvonalas oktatókat, kutatókat.

„Nem gondoltam volna, hogy tényekért kell majd egyszer felvonulnom” – írta egy egyetemi oktató transzparensére a Föld napjával világszerte közösen tartott Séta a tudományért megmozdulásokon. Koren és Zawadowski hasonló szellemiségben mutatja be szerkesztőségünknek küldött levelében, hogy miért érdemes kiállni a CEU-ért és a tudomány szabadságáért.

Főbb gondolataik:

Íme, a teljes levél:

Csodálatos látványban lehet része annak, aki a Mátrában éjszaka kirándulva felnéz az égre: ragyog a feje fölött a Tejút, vörösen tündöklik a Mars. A Piszkés-tetőről viszont nem csak a kirándulók csodálják az eget. A Piszkéstetői Obszervatórium Magyarország legnagyobb és legjobban felszerelt csillagászati megfigyelőhelye, ahonnan több mint 50 éve figyelik a tudósok az égboltot. A csillagászok ma már azonban nem csak az obszervatóriumban ülve dolgoznak. Külföldi kollégáikkal együtt elemzik az űrtávcsövekről beérkező képeket. A világűrben keringő távcsövek ugyanis sokkal tisztább képet adnak a távoli égitestekről és jelenségekről. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudósai így bukkanhattak például egy eddig ismeretlen törpebolygó nyomára a Naprendszerben.

A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia szerint a kutatás befektetés a jövőbe: a nemzetgazdaságok is csak akkor lehetnek versenyképesek, ha a gazdaság egészében folyamatosan új tudás jelenik meg. Új tudás létrehozásában pedig Magyarország kifejezetten erős, jelenleg is rengeteg értékes kutatás zajlik Magyarországon. Ezek jó részében külföldi egyetemekkel és kutatóintézetekkel együtt dolgoznak a magyar tudósok. Az együttműködésre egyrészt azért van szükség, mert nagyon drága a kutatáshoz szükséges műszerek és egyéb eszközök beszerzése. A 2007 OR10 jelű törpebolygó felfedezéséhez használt Kepler űrtávcső például közel 200 milliárd forintba került.

Másrészt a sikeres tudomány alapfeltétele, hogy a legújabb ötletekről, eredményekről azonnal értesüljünk, azokat egyből alkalmazzuk. Ezért a tudósok a világon mindenhol szorosan együttműködnek külföldi kollégáikkal. Sokan éveket tanulnak és kutatnak külföldi egyetemeken és kutatóintézetekben, hogy az így megszerzett tudással térjenek vissza hazájukba. Mire van szüksége a magyar kutatóknak? Elsősorban kiszámítható, nyugodt légkörre. A kutatás rendkívül időigényes és nagy koncentrációt igényel. Nem csoda, hogy a világ talán legrangosabb kutatóhelye, a princetoni Institute for Advanced Studies, ahol Einstein és Neumann is kutatott, egy erdő közepén található, távol a politika és a hétköznapok zajától. Nehéz többéves kutatási projektbe fogni úgy, ha az erre vonatkozó szabályok egy hét alatt megváltoztathatók. És nehéz egy külföldi kutatásvezetőt meggyőzni arról, hogy ilyen bizonytalan jogi környezetben ruházzon be Magyarországon.

Jelenleg több mint 400 olyan projekt fut Magyarországon, amit az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési programja támogat. Ezen projektekben 81 ország kutatói vesznek részt és teljes EU-támogatásuk (a magyar és külföldi partnereké összesen) megközelíti a 800 milliárd forintot. Ez az összeg közel hússzorosa a Magyar Tudományos Akadémia éves költségvetési támogatásának. A magyar tudománypolitika szempontjából kiemelten fontos lenne, hogy a nemzetközi szakmai zsűri által odaítélt hatalmas EU-s kutatási és fejlesztési támogatásokból minél többet tudjon Magyarországra hozni. Ehhez nem a külföldi pénzek és együttműködés megbélyegzése, hanem a pályázatok ösztönzése, a kutatók képzése és a kutatóhelyek fejlesztése szükséges. Jó példát mutat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal programja, amely az Európai Kutatási Tanácshoz benyújtott pályázatokat támogatja.

Az elmúlt hetek törvénymódosításai és politikai kampányai azonban alapjában veszélyeztetik a magyar tudomány sikerét. A felsőoktatási törvény sürgősséggel elfogadott módosítása ellehetetleníti többek között a CEU, egy amerikai, magánpénzből finanszírozott kutatóegyetem működését. Semelyik másik egyetem nem lehet biztos benne, hogy nem vár-e rá hasonló sors. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési programjából magyar civil szervezeteknek juttatott támogatásokat is megbélyegzi, hiszen ezeket a Bizottság közvetlenül, és nem a magyar költségvetésen keresztül folyósítja. Az Állítsuk meg Brüsszelt! kampány pedig furcsán hangzik mindazon kutatóknak, akiknek munkájához elengedhetetlen az európai együttműködés. Ha tehát a kormány szeretné hazánkat a sikeres nemzetek közé emelni, akkor fontos, hogy segítse, ne pedig akadályozza a magyar tudományt. Ha nem szeretnénk, hogy hazánk multik összeszerelő-üzemévé váljék, ahol a kiszolgáltatott olcsó magyar munkaerőből a gazdagabb országok húznak hasznot, akkor csak a magas szintű oktatás és kutatás jelent kiutat.

Egyre több ország ismeri ezt fel, itt az ideje, hogy mi magyarok is támogassuk a magyar tudományt, a magyar felsőoktatást.