Kizárólag a mobil gát Duna-part menti nyomvonaláról szavazhattak szerdán a csillaghegyi öblözet árvízvédelmével kapcsolatban a képviselők. Bő két és fél órás vita után a testület támogatta a Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztést, amelyben szakértői vélemények alapján azt javasolták, hogy „a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén” épüljön meg.
A testület tizenkilenc kormánypárti igen szavazattal, két, LMP-s és párbeszédes nem szavazat ellenében és négy, egyebek között jobbikos tartózkodás mellett döntött a part menti nyomvonal mellett. Az MSZP és a DK politikusai nem nyomtak gombot. A határozattal Budapest azt is eldöntötte, hogy a védmű megépítését követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege.
Az MTI beszámolója szerint a javaslat elfogadása előtti vitában Szeneczey Balázs kijelentette, a javaslatban szereplő nyomvonalon a gát megfelelő védelmet nyújt majd a város egyik legszebb és legsűrűbben lakott területének. Wertán Zsolt, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. ügyvezetője a Budapesti Műszaki Egyetem két, egymással párhuzamos nyomvonalat összehasonlító elemzését ismertette. Elmondta, az árvízvédelem mind a két esetben megoldható, és megközelítőleg egyforma hosszúságú, valamint magasságú védművet igényelne a két területen, ugyanakkor a parttól távolabbi gát a nagyobb természeti beavatkozást igényelne, és többe kerülne. Utóbbiról szólva emlékeztetett: a part menti mobil gát költsége 18 milliárd forint lenne, a másik védmű pedig 25 milliárd forintba kerülne, ráadásul ebben az esetben a parti épületek védelme további költségekkel járna.
A vitában az ellenzéki képviselők ismételten arra kérték a kormányoldali többséget, hogy halasszák el a döntést, mivel nem tartják kellően megalapozottnak.
Végül Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy szerinte ez a vita sok tekintetben már nem az árvízvédelemről szól. Mint mondta, sokszor úgy fogalmaznak, hogy hét éve nincs megoldva a probléma, de „ez nem igaz, huszonhét éve nincs megoldva”. Tarlós azt is elmondta, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat, senkin nincs kényszer, és most kizárólag a nyomvonalról dönt a közgyűlés. A funkciókról, a partról még lehet vitatkozni – jegyezte meg. Kiemelte azt is, hogy az elkészült öt tanulmányterv közül egy sem volt, amelyik a Nánási úti – Királyok útjai nyomvonalat támogatta volna. A főpolgármester rámutatott arra is, hogy jogi felelősség a védelemről gondoskodni, ezért az ügyben nem lehet tovább várni. Tarlós István azt kérte, ne vonják kétségbe, hogy a legjobb szándék vezérli őket, igyekeznek elvégezni azt, amit mások évtizedekig nem végeztek el. „A legjobbat akarjuk, tőlem ne féltsék a Római-partot” – jelentette ki, hozzátéve a vádak nem felelnek meg a valóságnak. Megjegyezte: több mint húsz éve nem akar mást, mint a problémát megoldani.
A közgyűlés lehetőséget adott két civil felszólalónak is. A Nánási úti – Királyok útjai nyomvonalat támogató Keleti Péter azt szorgalmazta, hogy a partvonalon hozzanak létre egy nyári gátat a római-parti üdülőterületen élők anyagi hozzájárulásával, a fővédvonalat a Nánási úton és a Királyok útján hozzák létre.
Búzás Győző, a Római Partért Egyesület elnöke ezzel szemben egy part menti védvonal létrehozását sürgette, amellyel szerinte meg lehetne védeni a területen jogszerűen felépített házakat, továbbá megszüntető lenne a Római-part jelenlegi szennyezettsége.
A vita alatt az ülésteremben jelen lévők közül többen bekiabálásokkal fejezték ki a javaslattal szembeni nemtetszésüket, amelyeket táblákkal, molinókkal is megjelenítettek. A szavazást követően a Greenpeace egy aktivistája „Nincs vége: megvédjük a Rómait!” feliratú táblát tartott fel a főpolgármester mögé állva a közgyűlés termének emelvényén.
