Megérkezett a Fővárosi Ítélőtáblára a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezése a kémügyként ismertté vált, a Gyurcsány-kormány idején hivatalban lévő titkosszolgálati vezetők ellen folyó eljárásban – írja a Magyar Idők. A főügyészség letöltendő szabadságvesztést indítványozott Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójára és felfüggesztett szabadságvesztést Szilvásy György volt titokminiszterre.
A Katonai Ügyészség eredetileg Galambos Lajost, Szilvásy Györgyöt, Laborc Sándor korábbi NBH-főigazgatót és P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát vádolta meg kémkedéssel, illetve államellenes bűncselekményekkel még 2011-ben. A Debreceni Törvényszék 2013-ban Galambost és Szilvásyt egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetésre, Laborcot egy év felfüggesztett börtönre ítélte, P. Lászlót pedig felmentették.
A Fővárosi Ítélőtábla viszont eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet. A megismételt elsőfokú eljárásban, tavaly szeptemberben mindegyik vádlottat felmentette a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa. Az eljárás államtitkok miatt zárt ajtók mögött folyt, a Kaposvári Törvényszéken is csak a döntés rendelkező része volt nyilvános. Az ügy iratait 2040-ig titkosították, ezért hivatalosan nem lehet tudni, pontosan mivel vádolják a volt vezetőket.
Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója az Indexnek a közelmúltban adott interjújában viszont megerősítve a sajtóban korábban megjelent híreszteléseket: nevezetesen, hogy bolgár szakembereknek álcázott orosz ügynökök vizsgálták hazugságvizsgálóval az NBH 11 vezetőjét a szolgálat központjában.
A Magyar Idők most azt írja, a Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a Kaposvári Törvényszék alapvetően jól állapította meg a tényállást, azaz hogy a kémkedés megtörtént, csak éppen nem ismerte fel a vádlottak bűnösségét ebben a súlyos bűncselekményben, ám ezt a hibát a második másodfokú eljárás korrigálhatja.
A lap a Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatására hivatkozva azt is írta, az ügyet három hivatásos katonai bíró fogja tárgyalni az ítélőtábla katonai tanácsán. Úgy tudják, vidékről, várhatóan Győrből vagy Szegedről rendel fel katonai bírót a másodfokú tárgyalásra az ítélőtábla, ugyanis az ügy korábbi szakaszában a másodfokon eljáró fővárosi katonai bírák többsége már hozott valamilyen döntést, így már nem vehetnek részt az ügy másodfokú tárgyalásában.
