Jézus halálára emlékeznek a keresztények

Az egyházi év legcsendesebb napján a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.

Húsvét öröme kiűzi a szívekből a félelmet, és megerősíti bennünk a reményt, Jézus feltámadásának örömhíre bejárja az egész világot: „kilép ismét a templomok, az imaházak kapuján, hogy megszólítsa a városokban és falvakban élőket, fiatalokat, öregeket” – olvasható a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) húsvét alkalmából írt közös közleményében. Mint írják, nem szabad megfeledkezni a feltámadás örömének az áráról sem: „nagypéntekről érkezünk húsvétra! A halál helyéről az élet helyére”.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja. Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények. Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nagypénteki liturgia rendhagyó: ezen a napon nem mutatnak be szentmisét. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció, és keresztútjárást is tartanak. A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, de a hívőket biztosítja arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, mert ez a végső, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.

Nagypéntek most először lesz munkaszüneti nap Magyarországon. Idén márciusban ugyanis az Országgyűlés elfogadta az erről szóló javaslatot.

– Amikor rossz fát tettem a tűzre, mindig megvert az édesanyám, az egyik nagypénteken viszont, emlékszem, leborult elém, és bocsánatot kért. Evangélikus volt, náluk a húsvét számít a legnagyobb ünnepnek – idézte fel lapunknak az egyik nagypéntekkel kapcsolatos emlékét Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a nemzet művésze, akit arról kérdeztünk, hogy mit jelent számára a nagypéntek.

– Ilyenkor igyekszem visszafogott lenni, nem is a vallásosság miatt, hanem tiszteletből. A húsvét előtti böjtöt is tartjuk, de egy idős ember esetében már nem nagy áldozat lemondani a húsról, mert már nem kívánja – fogalmazott. – A rendszerváltás előtt azonban ez nem volt így, a húszas éveim közepéig nem nagyon tellett húsra. A pártállami rafinéria ezt ki is használta, ezért a munkahelyi menzán szándékosan olyan volt a menü nagypénteken, ami a szokásosnál jóval több húst tartalmazott. Sokan csak a főzeléket ették meg. Én bevallom, megettem a májgombócot is, reméltem, hogy szemet hunynak emiatt odafent – mondta.

Az új munkaszüneti nappal egyébként tizenegyre nőtt az olyan pihenőnapok száma, amelyek hétköznapra eshetnek, ezzel Magyarország Európa középmezőnyéhez tartozik. – A nagypénteki munkaszüneti nap lehetőséget ad arra, hogy a vallási tartalmat még intenzívebben megéljük – hangsúlyozta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője. Mint mondta, a húsvétot megelőzi a hármas felkészülés, azaz az imádság, a jó cselekedetek, valamint az önmegtagadás.