Jöhet a „külföldről támogatott politikus”-címke?

Vona Gábor nemcsak a civil szervezetek, de a politikusok külföldi támogatását is vizsgálná.

Ötpárti egyeztetést kezdeményezett a Jobbik jövő szerdára a politikusok külföldi támogatását vizsgálhatóvá tevő törvényjavaslatáról – közölte a párt elnöke pénteki, gyöngyösi sajtótájékoztatóján.

Vona Gábor azt mondta: a magyar belpolitikában nagyon aktuális kérdés, hogy ki milyen külföldi érdekcsoport támogatásával, esetleg megbízásából végzi a tevékenységét.

Ez a gyanú számtalanszor felmerül civil szervezetekkel vagy társadalmi csoportokkal kapcsolatban – folytatta, hozzátéve: a Jobbik támogatja a kormány szándékát, hogy a civil szférában megfelelő átláthatóságot teremtsen, ha azonban a kormány célja az, hogy a civil szférával és szervezetekkel szemben boszorkányüldözésbe kezdjen, és elnémítson mindenféle kormánykritikus hangot, azt nem támogatják.

Pontosan ebből a megközelítésből merült fel a Jobbikban, hogy ha a politika elvárja a civil szférától, hogy legyen átlátható, az emberek is joggal várják el, hogy a politikusok is adjanak számot arról, milyen külföldi támogatásokat kaptak és adott esetben szolgálnak-e valamilyen külföldi érdeket – mondta a pártelnök.

Vona lehetséges mérföldkőként hivatkozott javaslatukra a témában folyó vitában, mondván: a kormány egyértelművé teheti a szándékait, hogy azok valóban tiszták-e és valóban az átláthatóság erősítését szolgálják-e. Ha igen, a kormánynak támogatnia kell ezt a javaslatot; ha nem teszi, egyértelművé válik, hogy a civil szervezetek ellen folyó sorosozás egy belpolitikai médiablöff, melynek a célkeresztjében a valódi problémák tengernyi sorának a szőnyeg alá söprése áll – értékelt.

Az MTI kérdésére hozzátette: a törvényjavaslat szerint az átvilágítás csak a ma hivatalban lévő politikusokat és állami vezetőket érintené, bár nem tartja kizártnak, hogy bővülhet a kör.

Kérdés, hogyan viszonyul a Jobbik saját, hírbe hozott politikusaihoz: a KGBéla néven is ismert Kovács Béla EP-képviselő ellen 2014-ben az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat – Kovács mentelmi jogát ezután fel is függesztették.

A Központi Nyomozó Főügyészség Kovács Bélát először 2015 decemberében hallgatta ki, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, az ellene indított nyomozást pedig legutóbb idén április 20-ig hosszabbították meg. Ráadásul, a jobbikos képviselőnek egy költségvetési csalási ügy miatt is felelnie kell: a megalapozott gyanú szerint 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A szerződések szerint ezek a személyek a képviselő mellett, általa meghatározott utasítások alapján, brüsszeli munkahelyszínen négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek – tudatták. Valójában azonban nem jártak Brüsszelben, ott semmilyen munkát nem végeztek Kovács Béla képviselő számára.

Vona Gábor tavaly decemberben még azt mondta az ügynökváddal érintett képviselőről, hogy 2014-ben beszélt vele utoljára, és pártérdek, hogy kiderüljön, mi az igazság vele kapcsolatban. „A mi érdekünk, hogy a nyomozó hatóságok tegyenek pontot az ügy végére; ha elkövetett bármit, legyen bizonyítva, és akkor nincs helye a Jobbikban” – fogalmazott, és hozzátette: „Ha igaz a gyanú, akkor itt én vagyok az áldozat, az én pártomba történt beépülés. Amúgy az, hogy az ügyet nem zárták még le, bűzlik a megrendelésszagtól.”