Egyöntetű felháborodással fogadták az ellenzéki pártok, hogy a kormány gyorsított eljárásban verte át a parlamenten a lex CEU-t. Az LMP például kijelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amelyhez kérni fogják a többi ellenzéki párt támogatását is. Ikotity István országgyűlési képviselő a szavazás után sajtótájékoztatón szomorú oktatáspolitikai mérföldkőnek nevezte a felsőoktatási törvény módosításának elfogadását, mint mondta, pártja tiltakozik „a putyini tempó ellen”.
Nemcsak az LMP-nek jutott eszébe Oroszország az üggyel kapcsolatban, hanem a Momentum Mozgalomnak is. Közleményükben arról értekeztek, a CEU támadása Oroszországgal és Törökországgal teszi egy lapra az országot. „Az ex-KGB-s Putyin a Szentpétervári Európai Egyetemet záratta be: a független egyetemek olyan szabad gondolkodókat képeznek, akik minden autokrata hatalmára veszélyt jelentenek” – írták.
Az MSZP közleményében azt írta, a frakció egységesen kiáll a CEU mellett, és azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a módosítást. A párt politikusa, Tóth Bertalan úgy vélekedett, aljas, pitiáner támadásról van szó, amely nem szakmai kérdésről, hanem az oktatási szabadság megvonásáról szól. „A kormánypárt most az oktatás szabadsága ellen küzdve kivégez egy felsőoktatási intézményt, ezt jogalkotási kivégzésnek lehet tekinteni” – mondta.
A szocialisták mellett az Együtt is arra fogja kérni a köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt. Ennek érdekében a párt alelnöke, Berkecz Balázs internetes petíciót indított, „mivel Orbánék putyini törvénymódosítása ellentétes az alaptörvénnyel”.
A felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt a CEU vezetője is. Michael Ignatieff elnök-rektor csalódását fejezte ki a törvénymódosítás miatt, amelyet megfogalmazása szerint egy hét alatt, „minden vita nélkül áterőszakoltak az Országgyűlésen”. Hozzátette: az elfogadott verzió rosszabb, mint az eredeti, a 2018. január 1-jére előre hozott határidő nehezen betartható. Abszurdnak nevezte azt az elvárást, hogy a jövőbeni működés érdekében föderatív kormányzati megállapodást kellene kötni, s – mint mondta – nem érti, hogy a magyar kormány miért nem ismeri az Egyesült Államok alkotmányát. Ignatieff, akit az intézmény budapesti sajtótájékoztatóján online kapcsoltak Washingtonból, kitért arra is, hogy azért érkezett az amerikai városba, hogy a magyar tanszabadság és a CEU ügyét a szenátus elé tárja, beszéljen a Fehér Házzal, illetve a médiát tájékoztassa.
Nem csak a hazai politikusok fogadták felháborodással a törvényt. „Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel” – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő az Európai Parlament keddi plenáris ülésén. Steinmeier hangsúlyozta: „amikor Európában vitákat folytatunk, akkor azt szilárd, normatív alapon tesszük. Legyenek a vitás kérdések bármilyen összetettek, soha nem téveszthetjük szem elől a legfontosabbat, azt, hogy a szabadság és demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok alapelvei nem képezhetik vita tárgyát. Ha a jogállamiság és az emberi jogok világítótornya akarunk lenni a világban, akkor nem lehet közömbös számunkra, amikor ezek az alapelvek Európán belül meginognak” – mondta a német államfő.
A budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, David Kostelancik csalódottságának adott hangot nyilatkozatában: „Az Egyesült Államok csalódással értesült róla, hogy a Közép-európai Egyetemet célba vevő törvényt ma gyorsított eljárással elfogadták, az Egyesült Államok, helyi és nemzetközi szervezetek és intézmények százai, valamint a tanszabadságot becsben tartó magyarok ezrei által kifejezett komoly fenntartások, illetve mindannak ellenére, amivel a CEU a magyarországi kultúrát gazdagította”. A közleményben hozzátette: a CEU sikeres és magas presztízsű amerikai–magyar intézmény, és immár 26 éve fontos eleme az amerikai–magyar kapcsolatoknak. Kostelancik felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a CEU függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért.
Lépett a magyar külügy: Altusz Kristóf helyettes államtitkár bekérette szerdára a budapesti amerikai és német nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a felsőoktatási törvény ügyében – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden az MTI-vel. Mint írták, Magyarországon minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat. Úgy fogalmaztak: a ma elfogadott jogszabály kizárólag erre irányul. A tárca hangsúlyozta: minden ezzel ellentétes állítás hamis, ezért kérették be az ügyvivőket.
