Miért emlegeti Lázár Gyurcsány feleségét?

Az EMIR ügyében bejelentett feljelentés lehetne egyszerű gyurcsányozás is, de sokkal több annál.

Ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, de azért Dobrev Klára és az Altus Zrt. nevét emlegette Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, amikor a szokásos sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ügyészséghez fordul az úgynevezett EMIR ügyében. Nem véletlen, hiszen maga a történet olyan régi, hogy már csak kevesen emlékeznek rá, azt viszont sokan tudják, hogy Dobrev Klára a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felesége, az Altus pedig a családi cége.

A büntetőeljárás lehetőségét Lázár az után lengette be, hogy az Európai Bizottság elmarasztalta Magyarországot az uniós pályázatok bonyolításához korábban használt informatikai rendszer (ez az EMIR, vagyis Egységes Monitoring Információs Rendszer) miatt, és 18 milliárd forintot vissza is fizettet. A miniszter szerint a bizottság által feltárt hiányosságok – hirdetmény nélküli, egyetlen cégre kiírt pályázatok – védhetetlenek, viszont még a kormányváltás előtt, 2003 és 2009 közt történtek.

Az ügy megértéséhez valóban jócskán vissza kell pörgetni az idő kerekét, és újra kell olvasni például az Origo korábbi cikkeit. 2003-ban történt ugyanis, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatal (később Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, vagyis NFÜ néven vált ismertté) pályázatot írt ki az informatikai rendszer fejlesztésére. A nyertes a Welt 2000 Kft. lett, főleg azért, mert a vetélytársai nem tudták vállalni, hogy a 2003. november végi határidőre befejezik a munkát. Igaz, később kiderült, hogy ezt a Welt 2000 Kft. sem tudta teljesíteni.

A győztes cég többségi tulajdonosa és vezetője Komáromi András volt, akkoriban kőbányai MSZP-s önkormányzati képviselő. A vállalkozásnak ugyanakkor volt tapasztalta az ilyen rendszerek fejlesztésében, mert már az első Orbán-kormány idején is elnyert hasonló megbízásokat.

A Welt 2000 Kft. hatalmas üzletet csinált az EMIR-rel, hiszen a rendszert folyamatosan fejleszteni kellett, a hivatal pedig 2004-ben úgy hosszabbított szerződést a céggel, hogy lemondott a forráskódról és a továbbfejlesztés jogáról. Ez azt jelentette, hogy az EU-s pénzek kifizetését nyilvántartó program magántulajdonban volt, és egyetlen cég volt képes továbbfejleszteni a rendszert, a Welt 2000 Kft. Ezek után legalább hatszor írtak ki hirdetmény nélküli, meghívásos közbeszerzést, a cég megrendeléseinek értéke pedig elérte a 15 milliárd forintot.

Ahogy az Origo 2008-ban részletesen bemutatta, abban az időben a hivatalnál a monitoring-főosztály volt felelős az EMIR fejlesztéséért, maga a főosztály pedig közvetlenül a támogatások fogadására történő felkészítésért felelős elnökhelyettes, Dobrev Klára alá tartozott. Ő távozott a posztjáról 2004-ben, mikor a férje miniszterelnök lett, ma az Altus Zrt. vezérigazgatója. A 2004-es szerződést pedig, amelyben lemondtak a továbbfejlesztés jogáról, Heil Péter elnökhelyettes írta alá, aki ma az Altus tanácsadási igazgatója.

2010 után az Orbán-kormány célul tűzte ki, hogy az uniós pályázatok informatikai rendszere állami kézben legyen, és igyekezett megszerezni az EMIR jogait. A Welt 2000 Kft. sokáig vonakodott eladni azokat. A megegyezés csak az után jött létre, hogy 2013 végén adócsalás gyanújával eljárás indult a cég ellen, és házkutatásokat tartottak az irodájukban, illetve a vezetők lakásán is. 2014 tavaszán végül létrejött a szerződés, Komáromi pedig az aláírás másnapján hirtelen, 47 éves korában meghalt.

Bár az állam viszonylag sok pénzt fizetett az EMIR-ért (500 millió és egymilliárd forint közötti összegek szerepelnek a különböző nyilatkozatokban), az EMIR rendszert azóta már nem használják, teljesen új szoftverre cserélték.