Lázár feljelentést tesz az EMIR-bírság miatt

A miniszter szerint a kormányváltás előtt követtek el súlyos hibákat, Dobrev Klára nevét emlegette.

Ha Orbán Viktor nem megy el szerdán az Európai Parlament ülésére, akkor „felmossák a padlót velünk” – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos csütörtöki kormányinfón. Lázár szerint voltak ugyan hisztérikus támadások, de maga a vita jól mutatja, hogy erős a demokrácia Magyarországon és Európában, amelynek alappillére a vitakultúra.

A miniszterelnök pénteken ismét Brüsszelbe utazik, találkozik az Európai Néppárt vezetőivel, „állunk minden vita elé” – mondta Lázár, aki szerint a Fidesz annak idején úgy került a néppártba, hogy Helmut Kohl német kancellár hívta át a liberálisok közül.

A néppárt nem fogja kizárni a Fideszt, az pedig nem fog kilépni – jelentette ki Lázár egy kérdésre válaszolva. Szerinte ilyen szándék nincs, az erre irányuló nyomás nem a néppártból érkezik, hanem a „komcsik” és „zavaros agyúak” irányából.

A lex CEU néven ismert törvénymódosítás ügyében az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban Lázár azt mondta: a bizottság nem a felsőoktatás szabadságáért aggódik, hanem üzleti jellegű kifogásai vannak, hiszen a szolgáltatások szabadságára hivatkozik. „Ez sokkal könnyebb helyzet” – fogalmazott Lázár, aki szerint Soros György brüsszeli látogatása, illetve az ő fogadtatása is azt mutatja, hogy üzleti kérdésről van szó.

„Természetesen érdemben reflektálunk az Európai Bizottság felvetéseire” – mondta a miniszter, aki szerint a kormány konstruktív dialógusra törekszik, és kész arra, hogy mindenben megfeleljen az európai jognak. Kérdésre válaszolva azt mondta: a fenntartó döntése, ha elviszi az egyetemet Budapestről, de a Közép-európai Egyetem (ami szerinte nem azonos a CEU-val) korlátozás nélkül működhet.

Kérdésre válaszolva azt mondta: nem emleget korrupciót, de vannak üzleti szereplők, akiknek érdeke, hogy minél gyorsabban és drágábban valósuljanak meg beruházások, és „látott már olyat”, hogy egyes szereplők árkartellt hoznak létre.

Továbbra is vita van a bizottság és a kormány közt, hogy megfelel-e az európai jognak a menedékkérők magyarországi kezelése, vagyis a tranzitzónák fenntartása, a szabad mozgás korlátozása. Lázár szerint igen, hiszen a menedékkérő bármikor elhagyhatja a zónát, igaz, nem Magyarország felé – mondta Lázár. 

Lázár sikernek értékelte a „jogi határzárat”, vagyis a menekültstátus megszerzésének megnehezítését, hiszen a befogadóállomásokon ma már csak 600 ember tartózkodik. Április 25-ig ugyanakkor 108 ember kapott nemzetközi védelmet, vagyis nem csak elutasítanak menedékkérőket.

Lázár bejelentette, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az EU-s pályázatokat lebonyolító informatikai rendszer ügyében. Az úgynevezett EMIR rendszer miatt az Európai Bizottság 18 milliárd forintos bírságot szabott ki. A miniszter szerint 2003 és 2009 közt történtek olyan hibák, amelyekkel súlyosan megszegték a szabályokat: hirdetmény nélküli közbeszerzést írtak ki bizottsági jóváhagyás nélkül egyetlen körre, a később állami kézbe vett Welt 2000 Kft.-re.

Lázár szerint az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége) vezetésével kötötte a kifogásolt szerződéseket, az aláírók ma az Altus Zrt. (Gyurcsány családi cége) vezető munkavállalói.

Kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: folyamatosan csökkenteni fogják a hirdetmény nélküli közbeszerzések arányát, hiszen sok kritikát kapnak ezek miatt. Ezért sem engedhetik el az ügyet.

„Teljesen más a leányzó fekvése, ha 23,5 milliárd forintnyi EU-s pénzből vagy 50 milliárdos hazai forrásból valósul meg” – mondta Lázár a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train tervéről. Úgy fogalmazott, nagyon szeretné látni, hogyan nőttek meg a költségek, és úgy véli, egy ponton túl nem érdemes megvalósítani a projektet, amelyért ő tíz évig harcolt.

A kormánynak általában is problémája van a költségnövekményekkel – mondta a miniszter, aki szerint sokan érdekeltek abban, hogy felpörögjenek az EU-s kifizetések, de nagyon megugrottak az árak. Azt kell tudni, hogy ezek reálisak-e vagy sem, mert nehezen lehet megmagyarázni, ha 100, 200 vagy 300 százalékos költségnövekedések vannak, és a választók is joggal kérdezik, hogyan lehetséges ez.

A 2018-as költségvetés számainak ismertetése közben Lázár elárulta, hogy a kisüzemi sörfőzdék (a miniszter szerint ilyen a Csíki Sör) évi 8000 helyett 200 ezer hektoliteres termelés alatt vehetik igénybe a jövedékiadó-kedvezményt. Kérdésre a miniszter azt mondta: a Heineken és a Csíki Sör közt egyelőre csak elvi megállapodás van a védjegy használatáról, a kormány segít, hogy az írásos és jogilag is kötelező megállapodás létrejöjjön. 

Az életpályamodelleknél jelentős béremelések lesznek a közszférában, ami Lázár szerint összesen 906 milliárd forintba kerül majd.

Lázár azt mondta: jelentős mértékben csökkentik a Paks II. atomerőmű szerződéseinek titkosítását, a megvalósítási szerződés döntő része is hozzáférhető lesz. Szerinte ez kellő válasz a bírálatokra, amelyek szerint a kormány titkos üzletet kötött az oroszokkal.

A fúrott kutak bejelentése is szerepelt a kormány napirendjén, ahol az a döntés született, hogy 80 méter mélységig nem kell engedélyeztetni és bejelenteni a kutakat. Az erről szóló törvény hamarosan a parlament elé kerül. Arról vita van, hogy a mezőgazdasági termelők számára hány méter legyen a könnyebb hozzáférés, de Lázár mint alföldi képviselő azt támogatja, hogy minél könnyebb legyen ingyenesen vízhez jutni.

A kormány döntött, hogy korábbi ígérete szerint az első nyelvvizsga ingyenes lesz a fiatalok számára 35 éves korig. Egy kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: dolgoznak azon is, hogy a jogosítvány is díjmentes legyen, de erről még nem született döntés.

A kormány tervez valamilyen, a gyermekvállalási kedvet javító programot, ennek részleteiről Lázár nem tudott beszámolni, de azt mondta: a költségvetés vitájában lehet, hogy megtárgyalják. Azt a formát keresik, amely a leginkább ösztönzi a párokat a gyermekvállalásra, és ez alanyi jogon járna, vagyis mindenki igénybe vehetné.

A kormány egyelőre nem tervezi, hogy német vagy cseh példára külön intézményt állítson fel az álhírek, illetve az orosz propaganda ellen. Lázár egyenesen úgy fogalmazott, ő nem tapasztal ilyen jelenséget Magyarországon, szerinte inkább oroszellenes attitűd van a magyar sajtóban. Az Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanakkor figyel az ilyen jelenségekre is, és ha szükséges, beavatkozik.

Fideszes képviselők egy csoportja „hülyeséggé” nyilvánította a kerékpárhordozó eszközökre kiadandó szürke rendszámot, illetve az annak kiadásához szükséges, nehézkesen működő eljárást – mondta Lázár, aki szerint jövő szerdán a kormány napirendjén szerepel majd a módosítás terve.