Nem kértek kivételezést az egyházak, mégis kaptak

Az elfogadás előtt álló civiltörvény nem vonatkozna az egyházakra, pedig rendszeresen kapnak adományokat külföldről. Megkérdeztük, hogy mennyit.

A kormányzati kommunikációban rendre visszatérő elem az is, hogy az „álcivil szervezetek” a külföldi donorok pénzéből segítik a menekülteket. A hazai egyházak azonban – a keresztény tanításoknak megfelelően – szintén látnak el ilyen feladatokat. A református egyház és a HEKS nevű svájci segélyszervezet például – egy négyéves program tervei szerint – évente 82 millió forintot költhet a jövőben a cigányság, illetve a menekültek és migránsok körében végzett egyházi szolgálatra.

A Magyar Református Egyház menekültszolgálata azonban más országokból is kap támogatást, fontosnak tartják a menekültek ügyét ugyanis az amerikai, az ír, a német, a dél-koreai, az olasz, a svájci, a dél-afrikai, valamint a skót egyházak is, amelyek összesen 50 millió forintnyi támogatást adtak 2015–2016-ban.

Kérdéseinket természetesen más egyházaknak is elküldtük, ám több vallási szervezet is csak szűkszavú választ küldött. Ezekből viszont nem kaptunk választ arra, hogy évente mekkora összegű támogatást kapnak külföldről, az honnan származik, és mire fordítják. Azt ugyanakkor mindegyik egyháznál leszögezték, nem ők kezdeményezték a kormánynál, hogy a jogszabály kivételezzen velük.

A Magyar Katolikus Egyház válaszában azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás előtti, valamint a rendszerváltást közvetlenül követő időszaktól eltérően ma már nem jellemző, hogy jelentősebb külföldi támogatást kapnának.

– Néhány katolikus segélyszervezetnél van lehetőség kisebb összegekre pályázni konkrét projektekkel. Ezeket az összeget elsősorban templomépítésre, képzésekre, hátrányos helyzetű családok segítésére, illetve tanulmányi ösztöndíjakra lehet elkölteni – fogalmaztak. A pontos összegre vonatkozó kérdéseinkre azonban nem tudtak válaszolni; mint írták, a katolikus egyházon belül az egyházmegyék és szerzetesrendek teljesen önálló egységek, függetlenül gazdálkodnak, így nincsenek összegző adatok. Az európai uniós pályázatokon kívül jellemzően legfeljebb néhány millió forint erejéig lehet pályázni külföldi egyházi segélyszervezeteknél – tették hozzá.

A Hit Gyülekezete válaszában azt írta, hogy alapszabályuk lehetővé teszi külföldi adomány elfogadását. – Mivel vannak határainkon túli társegyházaink, nekik mi is nyújtunk támogatást, és az ott élő hívőktől kapunk is. A külföldi hívőktől kapott adomány mértéke töredék részét képezi a támogatásoknak – írták. A Hit Gyülekezete szintén segíti a menekülteket: „A bibliai elvnek megfelelően rendszeresen nyújtunk anyagi segítséget a rászorulóknak, olyanoknak is, akiknek önhibájukon kívül kellett az otthonukat elhagyni, nemcsak határainkon belül, hanem nemzetközi szinten, például katasztrófa sújtotta övezetekben.” Arra a felvetésre, hogy egyetértenek-e a kivételezéssel, megismételték a törvény érvelését, miszerint a rendszerváltás óta külön szabályozzák az egyházi jogi személyek és a civil szervezetek működését és gazdálkodását.

A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) azt közölte lapunkkal, hogy az európai uniós pályázatokat leszámítva egyáltalán nem kapnak külföldről támogatást. A zsidó szervezet azt is leszögezte, hogy nem ők lobbiztak a kormánynál a kivételezésért, de erre nem is lett volna lehetőségük, mert a kabinet nem kérte ki a véleményüket.

Kérdéseinket elküldtük az evangélikus egyháznak, valamint a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Zsidó Hitközségnek (EMIH) is, választ azonban egyáltalán nem kaptunk.