22 igen, négy nem és egy tartózkodás mellett szavazta meg az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának egyik állásfoglalását a költségvetési bizottság, valamint a gazdasági és monetáris bizottság felé még áprilisban – ismerteti a Mandiner. A harmincoldalas dokumentumban például az áll, hogy nagyobb hatalmat remél az EP számára az Európai Bizottsággal szemben, továbbá több befolyást kér a tagországok önkormányzatainak és civil szervezeteinek – a megválasztott nemzeti kormányokkal szemben. A 23. pont pedig egy kifejezetten súlyos állítást tartalmaz. A dokumentum kiemeli az uniós szupermérföldkövek szerepét az Európai Unió pénzügyi érdekében a jogállamisági hiányosságokkal szemben, valamint megjegyzi, hogy egy tagállam – itt jól kivehetően Magyarországra utalnak – még nem teljesítette a saját mérföldköveit.
Ezen felül, sajnálattal veszik tudomásul a dokumentumra igennel szavazók, hogy az Európai Bizottság „idő előtt” oldott fel bizonyos forrásokat a helyreállítási alapból (RRF), még mielőtt a „szükséges reformok” hatályba léptek volna.
Az indítvány egyben figyelmeztet is: ez az idő előtti feloldás aláássa a bizottság hitelét „a szerződések őrének szerepében”, és veszélyes precedenst teremthet, amelyet a jövőben nem szabad megismételni.
Erre az állásfoglalásra igennel voksolt a DK-s Molnár Csaba és a magyarellenességéről ismert Daniel Freund mellett Kollár Kinga is, míg a Patrióták három tagja, így a Fidesz EP-képviselője, Vicsek Annamária nemmel szavazott.
A fenti dokumentumra adott igen szavazata pedig azt bizonyítja, hogy a tiszás felbukkanásáig Luxemburgban élő, madeirai ingatlannal is rendelkező Kollár Kinga nemcsak helyesnek tartja, ha Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, hanem a már elutalt pénzek miatt is bánkódik.
A pedagógusok keményebb megadóztatását is támogatja Kollár Kinga
Az Európai Bizottság írásos eljárásban megfelelőnek ismerte el az Országgyűlés által májusban elfogadott igazságügyi reformcsomagot, és felszabadította a kohéziós források azon részét, amelyet az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel blokkolt. Magyarország számára ennek megfelelően 10,2 milliárd euró (akkori árfolyamon 3900 milliárd forint) kohéziós támogatás nyílt meg. Ezzel egy jelentős emelés vált lehetővé a pedagógusok számára, „csaknem bruttó hétszázezer forintos átlagbér” – ismertette Gulyás Gergely. A miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte, a döntés után, már január 1-től megemelik a tanárok bérét. Néhány héttel később még az Európai Bizottság magyarországi képviselete is közölte:
az Európai Unió tanáronként ötmillió forinttal támogatja a magyar pedagógusok béremelését 2030-ig.
Viszont a Tisza Párt kiszivárgott háromkulcsos adórendszere szerint, jelentős adóemelést hozna, súlyosan érintve a pedagógusokat, az orvosokat és más diplomás szakmákat. A Tisza Párt belső feljegyzése szerint hatalomra kerülésük esetén az átlagbér 22 százalékos, a legmagasabb jövedelmek pedig 33 százalékos személyi jövedelemadó alá esnének. A számítások szerint egy átlagfizetésű pedagógus évente háromszázezer forinttal, egy pedagógus házaspár pedig több mint hétszázezer forinttal fizetne többet az államnak, ha megvalósuln a Tisza Párt terve.
