Útlevélképe alapján nyomozhatták le a CEU-tüntetés külföldi résztvevőjét

A rendőrség nem vállalja az akciót, amelynek során éjszaka a lakásán igazoltatták a CEU-ért tüntető egyetemistát.

Bár a lapunknak elküldött beszámolóból kimaradt, a rendőrnek tűnő férfi valamiért kopogtatott is a lakás falán – ezt már a vasárnapi tüntetés egyik szervezője, a külföldi lány jó ismerőse mondta a Magyar Nemzetnek.

Az egyik szervezőnek is érdekes látogatója akadt (ő CEU-s diáklány, beszéltünk vele, nevét azonban nem szeretné nyilvánosan vállalni): kedden reggel egy kék, rendőrszerű egyenruhát viselő férfival futott össze bérházuk folyosóján – bár a folyosóhoz elvileg csak az ott lakóknak van kulcsuk, az idegen mégis bejutott, és egy kulcscsomót zörgetve sétált a gangon. „Megkérdeztem tőle, mit vagy kit keres, mire egy olyan házszámot említett, ami nem a mi folyosószakaszunkon van. Megmondtam, melyik kaput kellene ehhez kinyitnia, és próbálkozott is, de a kulcscsomójáról egyik sem passzolt a zárba – emlékezett vissza a nyilatkozó, aki ezután megkérdezte, miben segíthet a férfinak. – Ő azonban nekem már nem reagált, csak a vállára szerelt rádióba mondott valamit, aztán elment”.

Az ellenőrzés és különösen annak módja sokkszerűnek tűnhet egy civil számára, valójában azonban a hatóságnak ehhez megvannak a törvényes lehetőségei – mondta lapunknak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. A volt rendőr és kommandós szerint ehhez titkosszolgálati engedélyek sem kellenek: a rendőrség a cigánygyilkosságok felderítése óta használ arcfelismerő szoftvereket – egy tüntetés után pedig ma már rutinmunka, hogy a rendezvényről készült fotókat, videókat valamelyik program segítségével összevessék a hatósági adatbázissal.

Ha van egyezés, és a kiszúrt személy valamilyen szempontból érdekes, akkor a rendőrök adategyeztetés miatt felkereshetik megadott címén – szögezte le Tarjányi. A külföldi hallgató pedig esetleg azért lehetett fontos, mert az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból érkezett Magyarországra.

Azt viszont a szakértő sem tartja törvényes eljárásnak, hogy a házhoz érkező egyenruhások nem igazolták magukat, nem mondták el látogatásuk vagy az ellenőrzés célját – ráadásul enélkül egy magánlakásba sem léphetnének be. Kérdéses az is, hogy ezek az emberek egyáltalán rendőrök voltak-e, vagy hogy valóban legális akcióban vettek-e részt. Ugyanis még egy titkosszolgálati dolgozónak, például az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársának is igazolnia kell magát, ha nyílt nyomozati tevékenységet folytat – akkor is, ha ő ellenőriz valakit.

A gyanút beigazolta a rendőrség válasza: állítása szerint a két tüntetőnél nem rendőrök jártak. A BRFK határozottan cáfolta, hogy az ő munkatársai végezték az egyébként szabályosságában is megkérdőjelezhető ellenőrzést – az ORFK pedig kérdésünkre szintén cáfolta, hogy a rendőrség bármilyen intézkedést végrehajtott volna az ügyben. A TEK arra hivatkozva cáfolt, hogy szervezetük nem foglalkozik nyílt nyomozati tevékenységgel, ők akkor végeznek felderítést, ha valamilyen terrorcselekmény gyanúja merül fel. 

Egyelőre tehát nem lehet tudni, kik és milyen célból keresték fel a tüntetőket.

Tarjányi Péter kérdésünkre hozzátette, értetlenül figyelte a kedden a Parlament előtti CEU-s tüntetés előtt zajló dulakodást is, amelyben elismerten a BRFK civil ruhás rendőrei vettek részt. A szakértő szerint a hangadók, erőszakos tüntetők kiemelése megszokottnak számít, az is, hogy ebben civil ruhás nyomozók vesznek részt – azonban nem látott arra utaló jelet, hogy bárki is erőszakoskodott volna, mígnem az első sorban álló tüntetőket el nem kezdték rángatni a kopaszok. A BRFK szerint egyébként nem volt semmiféle incidens a Kossuth téri demonstráción, amely hatósági szempontból békésen ért véget.