Világhírű magyar kutató kéri Ádert: ne írja alá a CEU-törvényt

Ha elkergetjük a Közép-európai Egyetemet, azzal Magyarországnak okozzuk a legnagyobb kárt – figyelmeztet a fizikus.

MN
2017. 04. 05. 10:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyílt levélben fordult Áder János államfőhöz Barabási Albert László világhírű fizikus és hálózatkutató: az erdélyi származású, Bostonban kutatóközpontot fenntartó tudós, az MTA külső tagja kéri a köztársasági elnököt: ne írja alá a Közép-európai Egyetem munkáját ellehetetlenítő törvénymódosítást, mert az messze ellentmond a magyar nemzet tudományba és oktatásba vetett hitének és büszkeségének. Barabási arra is figyelmeztet, hogy a törvény a legtöbbet Magyarországnak árt – a CEU ugyanis találhat magának új befogadó várost, a magyar kutatók és diákok viszont a világ egyik legrangosabb egyetemét veszíthetik el.

A Facebookon közzétett levelet tartalmi változtatás nélkül közöljük:

„Tisztelt Köztársasági Elnök Úr,

Nagy öröm volt számomra, amikor négy évvel ezelőtt fogadhattam Önt az általam vezetett bostoni kutató központban. Úgy éreztem, hogy a látogatás gesztusértékű volt – jelezte, hogy mennyire fontos Magyarország jövője szempontjából a tudomány és az oktatás.

Számomra is vannak értékek, amelyek politika fölöttiek. Ilyen a minőségi oktatás, amely egy tudásalapú világban elengedhetetlen. Így oktatóként és kutatóként úgy érzem, hogy a Közép-európai Egyetem ellehetetlenítését célzó, a parlament által tegnap megszavazott törvénymódosítás messzemenően ellentmond a magyar nemzet tudományba és oktatásba vetett hitének és büszkeségének. Bízok benne, hogy a köztársasági elnök úr mindet megtesz, hogy a törvényjavaslat ne válhasson törvénnyé.

Mi, magyarok jogosan vagyunk büszkék a Neumann Jánosainkra és Szent-Györgyi Albertjeinkre. Nekik köszönhető, hogy bár kis ország vagyunk, tudományos nagyhatalomként tart számon bennünket a világ. Éreztem ezt már a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium diákjaként, amikor Wigner Jenők és Szilárd Leók életrajzai inspiráltak kutatói pályára. Nekik köszönhettem azt, hogy a 80-as évek diktatórikus Romániájának a korlátai között magyarként úgy érezhettem, hogy semmi sem lehetetlen.

Mintegy hat évvel ezelőtt, két évtized Amerika után, Budapestre költöztem. Tettem ezt azért, hogy a gyerekeim anyanyelvükön tanulhassanak. De jöttem azért is, hogy visszaadhassak egy keveset abból a szakmai tudásból, amit a legjobb egyetemeken magamba szívhattam. Hazatérésem után elfogadtam a Közép-európai Egyetem felkérését, hogy segítsek egy világszínvonalú kutatási központ létrehozásában. Büszkén állítom, hogy az elmúlt öt évben Budapest a hálózatkutatás fővárosává vált Európában.

Ez az idő alatt azt is megértettem, hogy milyen fontos szerepet tölt be a Közép-európai Egyetem a magyarországi felsőoktatásban. Meghonosított egy akadémia kultúrát, amelynek párját csak a Harvardon tapasztaltam. Egyedülálló együttműködési lehetőségeket teremtett a többi magyar egyetem diákjainak és oktatóinak. Azt is tanúsíthatom, hogy egyetlen cél lobog úgy az oktatók mind a diákok előtt: hogy a munkánk gyümölcseként a világ egyik legrangosabb egyetemét teremtsük meg itt Magyarországon.

Azt is láthattam, hogy a Közép-európai Egyetem milyen stratégiai szerepet tölt be Magyarország nemzetközi megítélésében és a szomszédos országokhoz kapcsolódó viszonyunkban. Több száz Budapesten végzett diák dolgozik európai, ázsiai, és amerikai kormányhivatalokban és nemzetközi intézményekben. Az egyetemen keresztül szerették meg a magyarokat és Magyarországot. Magyarország láthatatlan nagyköveteiként vannak jelen befolyásos pozíciókban, Közép-Kelet Európában példa nélküli az politika tőke, amit ők képeznek.

Ha a parlament által megszavazott törvénymódosítás életbe lép, meggyőződésem, hogy annak a legnagyobb vesztese mi, magyarok leszünk. Nemcsak a felsőoktatás csorbul példa nélküli módon – megfosztjuk a gyerekeinket és unokáinkat attól a lehetőségtől, hogy Magyarországon világszínvonalú oktatásban részesüljenek. Emigrációba kényszerítjük a legtehetségesebb csemetéinket.

Micsoda ország lehetnénk, ha ahelyett, hogy a legjobb oktatási intézményünk megszüntetésén igyekeznénk, azt iktatnánk törvénybe, hogy minden egyetemünk a világ élvonalába kell, hogy kerüljön! Addig is amíg a parlament ezt a nemes célt napirendre tűzi, arra kérem a köztársasági elnök urat, hogy segítsen, hogy a józan ész a politika fölé emelkedhessen.

Mély tisztelettel,

Barabási Albert László”

A múlt pénteken – amikor Orbán Viktor egy rádióinterjúban egyértelművé tette, törvénytelennek tartja a Közép-európai Egyetem működését, és megindult a kormány egyetem elleni hadjárata – több mint százötven jeles európai és amerikai tudós írta alá a CEU-t támogató nyílt levelet. Köztük van tizennégy Nobel-díjas, hét John Bates Clark-érmes, valamint az Európai Közgazdasági Társaság, az Amerikai Közgazdasági Társaság és a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnöke, továbbá számos más díjnyertes személyiség. A tudósok „a lehető leghatározottabban” azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a törvénymódosító javaslatot. A CEU-n kutató Barabási Albert László már ekkor jelezte, pártállástól függetlenül mindenkinek el kell ítélnie a beterjesztett törvénymódosítást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.