Azonnal barátokra talál az, aki a Futrinka Egyesület piliscsabai telephelyére látogat: a Lovarda közben kialakított menhelyen egyszerre hat kutya is fogad minket, meglepően barátságosak az idegenekkel. Szella, a magyar vizsla azonnal a lábunkhoz telepszik, mintha már régóta ismerne minket. Ropi is szelíd, pedig őt valaha kutyaviadalokra vitték harcolni, ahol neki a vesztes szerepét szánták.
– A sebeiből azonnal tudtuk, hogy mire használták őt az előző gazdái – mondja Mosó Adrienn, az egyesület elnöke, amint a telephely bejáratánál fogad minket. Hamarosan több kutya is körénk gyűlik, és mintha kíváncsian hallgatnák a saját történetüket. Köztük van Lili is, akit pár hete fogadott örökbe Kata. Ő most látogatóba hozta a kutyáját egykori barátaihoz, akik itt, a menhelyen várják sorsuk jobbra fordulását. Már mind magántulajdonban vannak, hogy még véletlenül se vihessék el őket a rendőrök.
A Futrinka Egyesület korábban Tárnokon helyezte el a kutyáit, azonban múlt évben minőségi előrelépést szerettek volna, a kinti kenneleket lecserélve zárt épületre. Így esett a választásuk egy piliscsabai lovardára, ami azért is tűnt jó választásnak, mert itt a kutyák zárt helyen lehettek, ahol nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. Az egyesület ezért engedélyt kért, de azt közölték velük, hogy mivel külterületről van szó, nem is kell engedély. Mosó Adrienn és csapata azonban nem elégedett meg a szóbeli válasszal, azt szerették volna elérni, hogy papíron is biztosítsák számukra a működést.
Február közepén aztán hivatalosan is elindították a nyilvántartásba vételt, hogy aztán márciusban újabb kihívásokkal szembesüljenek az állatvédők: a Piliscsaba-Garancstető Egyesület sérelmezte, hogy a kutyák hangosak, ezért a Futrinka elnöke megkereste az egyesületet, hogy kompromisszumos megoldást találjanak.
– Az a kompromisszum, hogy ne költözzenek ide – idézi most fel Mosó Adrienn az egyesület képviselőjének válaszát, aki további „kompromisszumokat” is javasolt: vegyenek a kutyákra ugatásgátló elektromos övet. Ez áramot küld a kutya testébe, ha az túlságosan hangos, így szoktatja le az ugatásról. Az ára sem mellékes: darabja 80 ezer forintba kerül, ami 20 kutya esetén 1,6 millió forintba került volna az egyesületnek – ám ezt a megoldást a futrinkások nem is az ára miatt, hanem állatvédelmi okokból is ellenezték.
Így a panaszosok közmeghallgatást kértek a jegyzőnél, sőt egy petíciót is indítottak a menhely bezárása érdekében, amit 42-en alá is írtak. – Ezt később a jegyző ki is postázta, viszont észrevettük, hogy egy lakcímről többen is aláírták az ívet, köztük gyerekek is, sőt még duplikációkat is találtunk benne – mondja a Futrinka elnöke.
Ezután az egyik közelben lakó birtokvédelmi eljárást indított ellenük, melyben jelezték, hogy az ebek folyamatos, hangos csaholása és nyüszítése az összes itt lakó nyugalmát zavarja, így még a becsukott ajtók és ablakok mellett is élhetetlenek a körülmények. Azt írták: ez a jogszabálysértő állapot a hét valamennyi napján, minden napszakban tapasztalható. Sőt, a beadványban még azt is megfogalmazták, hogy közegészségügyi veszélyt jelentenek a kutyák, és közbiztonsági veszélyt az, hogy sok idegen jár hozzájuk (utóbbiak az egyesület önkéntesei, akik időnként sétálni viszik a kutyákat).
Mikor egy héttel később a hatósági állatorvossal kijött a közterületes, hogy felmérjék az engedélyhez a helyszínt, mindent rendben találtak, azonban végül mégsem állították ki az engedélyt a folyamatban lévő birtokvédelmi eljárásra hivatkozva. Most már a Futrinka is akcióba lépett: ellenkérelmet nyújtottak be a birtokvédelemre, és rövid idő alatt 72 aláírást gyűjtöttek a környéken élőktől, akik kiálltak az állatmenhely mellett.
Április közepén aztán megszületett a döntés. A jegyző helyt adott a birtokvédelmi kérelemnek és jelezte, hogy a Futrinkát eltiltja a jövőbeni birtoksértő magatartástól és kötelezi az egyesületet arra, hogy „a kutyamenhelyen a kutyákat akként tartsa, hogy a szomszédoknak a zavartalan birtokláshoz fűződő joguk a legkisebb mértékben sem sérüljön”.
A határozat amúgy semmiféle határidőt és szankciót nem állapított meg, sőt úgy is értelmezhető, hogy a kutyáknak ezzel megtiltották az ugatást. Mégis, a futrinkások ezután zajvédő kerítést építettek, ami azonban nem hatotta meg a hatóságokat: május közepén közteresek és rendőrök jelentek meg a helyszínen, és hat kutyát elhurcoltak a törökbálinti sintértelepre. – Erről még jegyzőkönyvet sem készítettek, így azt sem tudták, kiknek a kutyáit viszik el – mondja az állatvédők vezetője, aki jelzi: Kata kutyáját, Lilit is majdnem elvitték két hete, pedig őt már örökbe fogadták.
Lapunk megpróbálta előkeríteni a garancstetői panaszosokat is, hogy megkérdezzük, elégedettek-e a csenddel. Ugyanis szerdán a délelőtti órákban leginkább az ő utcájuk irányából hallunk hangos kutyacsaholást, amint elhalad előttük a postakocsi. Ráadásul a menhelyen élő kutyákat este hat órakor mindig bezárják, így semmiféle külső mozgásra nem ugatnak, ellentétben a kertekben tartott kutyákkal, amelyek éjszaka is csaholnak. Az utcákon azonban senkit nem találtunk, aki elmondhatta volna a véleményét. Telefonon megkerestük a Piliscsaba-Garancstető Egyesületet is, de hívásunkra nem reagáltak.
Nem úgy a piliscsabai önkormányzat, amely ugyan jelezte, hogy sajtómegkeresésekre nem kíván reagálni, friss közleményt küldött lapunknak. Ebben jelezték, hogy a menhely beindításakor a Futrinka Egyesület semmilyen menhelyre vonatkozó hatósági engedéllyel nem rendelkezett, a kutyák által kibocsátott zajhatás az ott lakók nyugalmát jelentős mértékben sértette, ezért foganatosítottak végrehajtást a birtokvédelmi eljárás ügyében.
Mosó Adrienn azonban azt mondja: a bérbevétel előtt végigjárták a helyi hivatalokat és az ÁNTSZ-t, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy amennyiben a tartási körülmények megfelelnek minden előírásnak, akkor nem kell külön engedélyt kérniük, hiszen a terület mezőgazdasági besorolású, állattartó külterületi ingatlan. Az egyesület elnöke továbbá jelezte: kifejezetten kérték, hogy jelöljenek ki az igazságügyi szakértői névsorban lajstromozott zajszakértőt, aki mind az éjszakai, mind a nappali órákban végzett mérések alapján szakvéleményt ad, azonban a kérelmükre választ sem kaptak a hatóságtól.
Így az állatmenhely vezetői továbbra sem adják fel, hogy visszakerüljenek hozzájuk a kutyáik. – Ezt az ügyet már csak a precedensértéke miatt is végig fogjuk vinni, hogy megmutassuk, nem tehetnek meg bármit a helyi kiskirályok – zárja a szavait Mosó Adrienn, aki még mindig bízik abban, hogy hamarosan visszatérhetnek az egyesület kutyái az általuk kialakított tanyára, a béke szigetére.
