Az állatmenhely, ahol megtiltották a kutyáknak az ugatást

Egyre különösebb fordulatokat vesz a Futrinka Egyesület körüli vita. Körülnéztünk Piliscsabán.

Így a panaszosok közmeghallgatást kértek a jegyzőnél, sőt egy petíciót is indítottak a menhely bezárása érdekében, amit 42-en alá is írtak. – Ezt később a jegyző ki is postázta, viszont észrevettük, hogy egy lakcímről többen is aláírták az ívet, köztük gyerekek is, sőt még duplikációkat is találtunk benne – mondja a Futrinka elnöke.

Ezután az egyik közelben lakó birtokvédelmi eljárást indított ellenük, melyben jelezték, hogy az ebek folyamatos, hangos csaholása és nyüszítése az összes itt lakó nyugalmát zavarja, így még a becsukott ajtók és ablakok mellett is élhetetlenek a körülmények. Azt írták: ez a jogszabálysértő állapot a hét valamennyi napján, minden napszakban tapasztalható. Sőt, a beadványban még azt is megfogalmazták, hogy közegészségügyi veszélyt jelentenek a kutyák, és közbiztonsági veszélyt az, hogy sok idegen jár hozzájuk (utóbbiak az egyesület önkéntesei, akik időnként sétálni viszik a kutyákat).

Mikor egy héttel később a hatósági állatorvossal kijött a közterületes, hogy felmérjék az engedélyhez a helyszínt, mindent rendben találtak, azonban végül mégsem állították ki az engedélyt a folyamatban lévő birtokvédelmi eljárásra hivatkozva. Most már a Futrinka is akcióba lépett: ellenkérelmet nyújtottak be a birtokvédelemre, és rövid idő alatt 72 aláírást gyűjtöttek a környéken élőktől, akik kiálltak az állatmenhely mellett.

Április közepén aztán megszületett a döntés. A jegyző helyt adott a birtokvédelmi kérelemnek és jelezte, hogy a Futrinkát eltiltja a jövőbeni birtoksértő magatartástól és kötelezi az egyesületet arra, hogy „a kutyamenhelyen a kutyákat akként tartsa, hogy a szomszédoknak a zavartalan birtokláshoz fűződő joguk a legkisebb mértékben sem sérüljön”.

A határozat amúgy semmiféle határidőt és szankciót nem állapított meg, sőt úgy is értelmezhető, hogy a kutyáknak ezzel megtiltották az ugatást. Mégis, a futrinkások ezután zajvédő kerítést építettek, ami azonban nem hatotta meg a hatóságokat: május közepén közteresek és rendőrök jelentek meg a helyszínen, és hat kutyát elhurcoltak a törökbálinti sintértelepre. – Erről még jegyzőkönyvet sem készítettek, így azt sem tudták, kiknek a kutyáit viszik el – mondja az állatvédők vezetője, aki jelzi: Kata kutyáját, Lilit is majdnem elvitték két hete, pedig őt már örökbe fogadták.

Lapunk megpróbálta előkeríteni a garancstetői panaszosokat is, hogy megkérdezzük, elégedettek-e a csenddel. Ugyanis szerdán a délelőtti órákban leginkább az ő utcájuk irányából hallunk hangos kutyacsaholást, amint elhalad előttük a postakocsi. Ráadásul a menhelyen élő kutyákat este hat órakor mindig bezárják, így semmiféle külső mozgásra nem ugatnak, ellentétben a kertekben tartott kutyákkal, amelyek éjszaka is csaholnak. Az utcákon azonban senkit nem találtunk, aki elmondhatta volna a véleményét. Telefonon megkerestük a Piliscsaba-Garancstető Egyesületet is, de hívásunkra nem reagáltak.

Nem úgy a piliscsabai önkormányzat, amely ugyan jelezte, hogy sajtómegkeresésekre nem kíván reagálni, friss közleményt küldött lapunknak. Ebben jelezték, hogy a menhely beindításakor a Futrinka Egyesület semmilyen menhelyre vonatkozó hatósági engedéllyel nem rendelkezett, a kutyák által kibocsátott zajhatás az ott lakók nyugalmát jelentős mértékben sértette, ezért foganatosítottak végrehajtást a birtokvédelmi eljárás ügyében.

Mosó Adrienn azonban azt mondja: a bérbevétel előtt végigjárták a helyi hivatalokat és az ÁNTSZ-t, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy amennyiben a tartási körülmények megfelelnek minden előírásnak, akkor nem kell külön engedélyt kérniük, hiszen a terület mezőgazdasági besorolású, állattartó külterületi ingatlan. Az egyesület elnöke továbbá jelezte: kifejezetten kérték, hogy jelöljenek ki az igazságügyi szakértői névsorban lajstromozott zajszakértőt, aki mind az éjszakai, mind a nappali órákban végzett mérések alapján szakvéleményt ad, azonban a kérelmükre választ sem kaptak a hatóságtól.

Így az állatmenhely vezetői továbbra sem adják fel, hogy visszakerüljenek hozzájuk a kutyáik. – Ezt az ügyet már csak a precedensértéke miatt is végig fogjuk vinni, hogy megmutassuk, nem tehetnek meg bármit a helyi kiskirályok – zárja a szavait Mosó Adrienn, aki még mindig bízik abban, hogy hamarosan visszatérhetnek az egyesület kutyái az általuk kialakított tanyára, a béke szigetére.