Büntetlenek maradtak a korrupt vezetők, az ügyeskedés vált a siker titkává

A hazai korrupció arra is visszavezethető, hogy Magyarországon sikertelen volt a „rendszerváltási kísérlet”.

A konferencián részt vett Giovanni Kessler, az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) főigazgatója is, aki szerint a legaggasztóbb és legveszélyesebb trend a nemzetközi, határokon átívelő korrupció, valamint az, hogy egyes országok olyan rendszereket működtetnek, ahol a korrupció szervesen kapcsolódik a kormányzáshoz. Utóbbira példaként említette, hogy a közelmúltban Ukrajnában oligarchák nagyon közeli kapcsolatban álltak az országot irányító politikusokkal.

Giovanni Kessler Magyarországgal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy nem elég átlátható a költségvetés. Álláspontja szerint sokat segítene a korrupció elleni harcban az Európai Ügyészség felállítása, még ha meglátása szerint ez részben az OLAF szerepét venné is át.

Sokan egyébként megoldásként tekintenek a román korrupció elleni főügyészségre (erről részletesen itt írtunk), amely az elmúlt években igen komoly eredményeket ért el – legalábbis a számokat tekintve. Laura Codruta Kövesi, Románia korrupció elleni nemzeti igazgatóságának (DNA) vezető főügyésze országa helyzetéről tartott előadásában elmondta: tíz-tizenöt éve a korrupció rendszerszintű jelenség volt, de 2005-ben az állam elhatározta, hogy fellép ellene, és létrehozta a DNA-t. 2006-ban még csak 360 ember került bíróság elé korrupciós vádakkal, 2016-ban ez a szám már 1271 volt. Miniszterek, volt miniszterek ellen is nyomoznak, 2013–2016 között egy miniszterelnök és hat miniszter ellen is született bírósági ítélet visszaélések miatt, tehát aktívan harcolnak „a magas szintű korrupció ellen” is.

A politikailag aktív román lakosság óriási hányadban támogatja ezt a hadjáratot, a közbizalom az ügyészi elit felé fordult, új „bálványt” találtak az emberek. Mindez ráadásul kiegészült azzal, hogy aki kritizálja az ügyészség működését, arról azonnal azt terjesztik, hogy a korrupció elleni harc útjába áll. A szervezetet ugyanakkor sokan bírálják is, mert ugyanúgy nem zárható ki a politika befolyása, mint a „hagyományos” ügyészségnél, ráadásul a sajtónak való szivárogtatással ítélet nélküli lejáratásra is alkalmas lehet a rendszer. Laura Codruta Kövesi ezekkel a vádakkal kapcsolatban elmondta, hogy az ügyészséget két oldalról is ellenőrzik, tehát – álláspontja szerint – a politikai befolyás kizárható.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: az Európai Bizottság és az OLAF jelentése szerint 2015-ben az EU pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 3,2 milliárd eurót tettek ki. – Magyarország az elmúlt években óriási uniós forrásokhoz jutott hozzá, a közberuházások 90 százaléka uniós pénzből valósult meg, ezért fontos ezeknek a pénzeknek a megfelelő elköltése – mondta.

A konferencián elhangzottakra közleményben reagált a Fidesz. Mint írták „a Soros által pénzelt szervezet, a brüsszeli bizottság emberei és az ellenzéki pártok ma is egy asztalhoz ültek, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra”. A Fidesz szerint minden témát és minden eszközt felhasználnak arra, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar bevándorláspolitikára.