Muiznieks Kövér László házelnöknek címzett levelében kijelentette, hogy a magyar törvényjavaslat egyértelműen felveti az emberi jogok területén jogszerű tevékenységet folytató, nagyszámú szervezet megbélyegzésének veszélyét, amely működésük korlátozásával járhat – írja az MTI.
A törvénytervezet széles körű korlátozásokat vezet be az egyesülési szabadságra vonatkozóan, amely nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban, ezért ellentétesek a nemzetközi emberi jogi normákkal – húzta alá. Véleménye szerint a törvényjavaslat további adminisztratív terheket ró a rendelet hatálya alá tartozó nem kormányzati szervezetekre, látszólag törvényes cél nélkül. Ezenkívül a törvényjavaslat – amelynek kritériumai egyelőre nem világosak – más civil szervezeteket, például sport- vagy vallási tevékenységet folytató szervezeteket kizár hatálya alól.
Az emberi jogi biztos arra szólította fel Magyarországot, tartsa tiszteletben az egyesülési szabadság nemzetközi és európai normáit, és tartózkodjon a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetek büntetésétől, megbélyegzésétől vagy bármilyen hátrányos megkülönböztetésétől. Kijelentette: különös aggodalomra ad okot az a tény, hogy az új követelmények be nem tartása pénzbírság kiszabásához vezethet, végső soron pedig az ügyész által az egyszerűsített eljárással történő bírósági feloszlatáshoz is. A feloszlatás és a bírósági nyilvántartásból való törlés az emberi jogok európai egyezményének egyesülési jogokra vonatkozó fejezetében rögzítettek megsértését veszélyezteti – tette hozzá.
Muiznieks levelében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elmaradtak a nyilvános konzultációk és viták, miközben a kormánykoalíció egyes tagjai finanszírozásuk háttere miatt nyilvánosan „külföldi ügynökök” címkével bélyegezték meg a civil szervezeteket.
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése korábban felszólította Magyarországot, hogy függessze föl a civiltörvény parlamenti vitáját, és ne ültesse át a gyakorlatba a felsőoktatási törvényt, amíg az ET alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság nem véleményezi azt. Arra kérték a magyar hatóságokat, hogy a két törvényről kezdeményezzenek nyilvános párbeszédet a civil társadalommal és a nemzetközi szervezetekkel.
A civiltörvény esetében kifogásolták, hogy a vitába nem vonták be a hazai nyilvánosságot, túl súlyos szankciókat ír elő, és nem vonatkozik minden nem kormányzati szervezetre.
