Győzött a Közgép, nem lehet kizárni a közbeszerzésekből

Az első és a másodfok után a Kúria is így döntött. A cég kártérítést fog kérni.

– Harmadszor is győzött az igazság – kommentálta Puskár Anett, a Közgép Zrt. kommunikációs igazgatója a Kúria kedd reggel kihirdetett határozatát. A legfőbb bírói fórum – akárcsak az első- és a másodfokú bíróság – kimondta, hogy a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottsága jogellenesen zárta ki a lapunk tulajdonosának érdekeltségébe tartozó társaságot az állami tendereken való részvételből. 

A jogvita onnan indult, hogy a Közgép indult Győr-Gönyű kikötő fejlesztésére kiírt közbeszerzésen, amelyből – bár 200 millió forinttal olcsóbb ajánlatot adott, mint a végül nyertesként kihirdetett Mészáros és Mészáros illetve partnerei – végül kizárták, hamis adatszolgáltatásra hivatkozva.

A pályáztató Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVÍZIG) szerint a Közgép valótlan információkat közölt a beruházás során használni kívánt, egyébként egy szerb vállalat tulajdonát képező komphajók fedélzetének méretéről. A pályázati feltételek között tudniillik szerepelt, hogy az igénybe vett vízi járműveknek legalább 500 négyzetméteres zárt fedélzettel kell rendelkezniük, az ÉDUVÍZIG szerint viszont a Közgép alvállalkozójának hajói 470 négyzetméternyi ilyen felülettel bírnak. A vélt hamis adatszolgáltatás miatt a céget nem csak az adott tenderről, de a későbbi hazai közbeszerzésekről is kizárta a Közbeszerzési Hatóság három évre. 

A valóság ugyanakkor az – derült ki a bíróságon –, hogy a Közgép a kompok közhiteles nyilvántartásban szereplő műszaki adatait csatolta a pályázati anyagához; minden egyéb információt a méretekről a szerb cég közölt, így azt is, hogy számításaik szerint körülbelül 530 négyzetméter a zárt fedélzeti terület.

A Közgép Zrt. bíróságon támadta meg a Közbeszerzési Hatóság őt érintő kizáró döntését. Az ennek nyomán indult közigazgatási pert első, majd másodfokon is megnyerte, az alperes hatóság és a mellette beavatkozó ÉDUVÍZIG azonban ebbe nem nyugodott bele, és a Kúriánál felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek, mondván a Közgépnek igazat adó, egyébként már jogerős ítélet törvénysértő. 

Feleslegesen tették, a Kúria Kovács András vezette tanácsa ugyanis a tavaly nyári ítéletet hatályában fenntartotta; azzal egyezően arra jutott, hogy a Közgépet hamis adatszolgáltatásért akkor lehetne elmarasztalni, ha lenne bármilyen bizonyíték, ami szerint a társaság ismerte a külföldi hajók kérdéses paramétereit, ám ennek ellenére szándékosan adtak meg rossz számokat. Ez annál is inkább valószínűtlen, mert a fedélzet zárt részének mérete a hajók semmilyen elérhető hivatalos leírásában nem szerepel. 

Az végül a perben sem derült ki, hogy a Szása II. és Szása III. nevű kompok végül is mekkora zárt területtel rendelkeznek – a bíróság ezt nem is vizsgálta, mivel a perbeli kérdés mindössze annyi volt, rosszhiszeműen járt-e el ennek kapcsán a Közgép. Kovács András tanácsvezető bíró kiemelte, a rendelkezésére álló, hivatalos hosszúsági és szélességi méretadatokból okszerűen lehetett levonni azt a következtetést, hogy a zárt fedélzet meghaladja a félezer négyzetmétert, a Közgépnek tehát nem volt oka arra, hogy a szerbek által közölt 530 négyzetméteres adatot kétségbe vonják, illetve ezzel összefüggésben tovább vizsgálódjanak. 

A Közbeszerzési Hatóság részéről a perben azzal próbálták a Közgép csalárdságát alátámasztani, hogy a pályázó a számokhoz nem csatolt részletes számítási adatokat. Mind az első, mind a másodfok úgy látta, hogy ez a rosszhiszeműség bizonyításához meglehetősen gyönge – emlékeztetett Kovács, aki hozzátette, hogy e bírósági megállapításokban a Kúria sem talált semmi jogelleneset. 

Puskár Anett a pernyertes cég nevében annyit elárult, hogy

a Közgép Zrt. biztosan kártérítést fog követelni

amiatt, hogy a jogellenes kizárás okán másfél évig nem tudott közbeszerzéseken részt venni. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy pontosan milyen összegre és kit perelnek majd, mint mondta, ezt szakértőik vizsgálják. A kommunikációs igazgató hozzátette, az minden magyar állampolgárnak érdeke, hogy az állami pályázatokon minél több cég induljon, és így minél nagyobb legyen a verseny.