Lázár: A Fidesz nem indít vádlottakat 2018-ban

Élesen kikelt a kvótaper ellen Lázár János a Kormányinfón. Kiderült, hogy Mengyi Rolandra és Farka Flóriánra a Fidesz már kimondta az ítéletet.

A szokásosnak mondható, negyedórás késéssel kezdődött el a 87. Kormányinfó: Lázár János a bevándorlás ügyével indított mint megoldandó problémával: szerinte ebben már nagy lépést tettek előre a szerb–magyar határon felhúzott, 155 kilométer hosszúságú kerítés felállításával, a 4,8 milliárd forintos védvonal szerinte teljes védelmet jelent a magyar lakosság számára, és elvárás volt Ausztria részéről is.

Aki menedékjogot kér, az megteheti a tranzitzónákban, amelyek tudomásuk szerint teljes mértékben megfelelnek az Európai Unió elvárásainak is – mondta a kancelláriaminiszter, felemlítve a határvadász századok felállítását is.

A nemzeti konzultációt példátlanul sikeresnek nevezte a politikus: 1,276 millió választópolgár adott választ a kérdésekre, és ahogy 2015-ben, úgy most is a migráció ügye foglalkoztatta a leginkább az embereket. Más – és a Kormányinfón fel sem tett – kérdés, hogy a visszaküldött válaszok jó része hamis lehet, a postán triplán küldött konzultációs levelek, a könnyen kijátszható konzultációs honlap révén.

A Miniszterelnökség vezetője hozzátette, a Brüsszellel szembeni küzdelemben csak a választópolgárokra számíthat a kormány, a rengeteg visszaküldött levél pedig mutatja, hogy jól működik a demokrácia Magyarországon – és ezt jelzik a  törvényes keretek között megtartott kormányellenes tüntetések.

Szerinte akik a konzultációs formát és eljárást kritizálják, azok a demokrácia alapelveit sem értik.

Mint fogalmazott, lopakodó módon, az EU fejlesztési terveibe is beépítették a migráció támogatásáról szóló álláspontokat, ami ellen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felemelte szavát. „Mi nem megszervezni, hanem megállítani akarjuk a migrációt” – hangsúlyozta Lázár János.

A hét legfontosabb ügyének a Szlovákia és Magyarország által indított kvótapert tartja a kancelláriaminiszter. Szerinte az a magyar álláspont, hogy a kötelező bevándorlási kvóta nem jelenti a bevándorlás mint probléma megoldását. Magyarország nem fogadja el, hogy bárki az ország területére bevándorlókat telepítsen a lakosság és a kormány beleegyezése nélkül – fogalmazott. Lázár jobb ötletnek nevezte, hogy a a líbiai tranzitzónákban helyezzék a el a menekülteket. A miniszter szerint a megoldás az lehet, hogy az Európai Unió Bírósága érvénytelenítse az Európai Bizottság magyar államra kirótt kötelezettségét – azt ugyanis a magyar államiság veszélyeztetésének tartja, hogy kívülről határozhatják meg az ország sorsát.

„Semmilyen garancia nincs arra, hogy csak 1200 embert telepítenének be hozzánk, ha elfogadjuk az EB döntését”

– tette hozzá.

A szisztematikus határellenőrzés feloldását is szükségesnek tartja a Miniszterelnökség vezetője, szerinte túl nagy terhet jelent az unión belüli belső határellenőrzés, és nonszensz, hogy Brüsszel ezzel foglalkozik ahelyett, hogy az EU külső határainak védelmével törődne.

Lázár arra is emlékeztetett, hogy drasztikusan visszaesett az illegális bevándorlók száma – ha nem őrizné a határt hétezer rendőr és bevándorló, szerinte ez sem így lenne.

Ma Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országának számít, azért is, mert az utcákon nem látunk bevándorlókat

– tette hozzá a miniszter.

A politikus szerint az Európai Bizottság hiába próbálja meggyőzni a magyarokat arról, hogy a kormány ferdít a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, 1,2 millió embert nehezen lehetne szerinte ugyanis megtéveszteni. Azt pedig Lázár egyértelmű bizonyítéknak tartja, hogy míg Németországban kilowattonként 90 forintnyi összeget kell fizetni a villamos energiáért lakossági szinten, addig nálunk csak 33 forintnyit.

Lázár a költségvetés várható számait is ismertette: az államháztartási hiány 2,4 százalék lesz, a minimálbért pedig 138 000 forintra emelik 127 500-ról, ami kicsivel több mint 8 százalékos növekedést jelent. Emellett 200 milliárdos gazdasági költségvetési tartalékkal számolnak, és 87 milliárd forinttal többet fordítanak a közbiztonságra is. Várhatóan új utak épülnek, és javul az építőipar helyzete, az utóbbi hónapokban 10 ezer építési engedélyt adtak ki. 

A Miniszterelnökség vezetője szerint a kormány kiemelten foglalkozik a mentősök és a védőnők helyzetével is, a magyar védőnői hálózatot pedig európai szinten is egyedi értéknek nevezte – a kabinet novembertől 33 ezer forintos pluszpótlékkal hálálná meg a védőnők munkáját, amire 2018-ban is számíthatnak. „A mentők munkáját is próbáljuk segíteni, 190 új mentőautót vásároltunk, felújítottuk az állomások felét, jövőre pedig több mint 30 milliárd forintot fordítunk a mentőszolgálatok munkájára” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a garantált bérminimum felett 10 százalékos béremelésre számíthatnak a „mentős kollégák”.

Lázár felidézte, hogy a Legfelsőbb Ügyészségnél is feljelentést tett az EMIR-ügyben, szerinte a kormány 2003 és 2009 között több törvénytelenséget is elkövetett a kormányzati informatikai rendszer privatizálásával kapcsolatban, hiszen ezt a szolgáltatást nem lett volna szabad kiszervezni az állami hatáskörből, ehhez képest azonban fokozatosan a Welt 2000 Kft.-hez került az informatikai rendszer fejlesztése. Az ügy miatt 18 milliárd forintos uniós forrást kér vissza a kormánytól az Európai Bizottság. A kancelláriaminiszter a felelősök között említette az Altus-cégcsoport vezetőit, és megnevezte Dobrev Klárát, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő feleségét is.

A kormány eldöntötte, hogy 2024-ig a honvédelmi kiadások elérik gdp-arányosan a 2 százalékos szintet, és ebből 20 százalékot fejlesztésre fognak fordítani – vagyis 1000-1200 milliárdos kasszája lesz majd a honvédségnek. Jelenleg a bruttó hazai össztermék 1 százalékát fordítja az ország honvédelemre, ezzel évek óta nem felelünk meg a NATO elvárásainak. Az biztos, hogy Magyarországnak új szállító repülőgépekre lesz szüksége, ezzel kezdjük a haderő reformját, mondta el Lázár János.

Az egészségügyi bértábla alá tartozhatnak-e majd a védőnők is – vetette fel egy újságíró. Lázár János erre annyit mondott, hogy az állami egészségügyi ellátó rendszerben lenne a védőnők helye – szerinte a szolgálatot valamilyen módon integrálni, tevékenységét egységesíteni kellene, de úgy, hogy a dolgozók érdekei ne sérüljenek.

A gödi topházról kérdezte a kancelláriaminisztert a 444 – Czibere Károly államtitkár szerint ugyanis az ottani, kétségbeejtő állapotokat dokumentáló képeket engedély nélkül készítették, ezért a fotók nem bizonyító erejűek. A szülők véleménye a legfontosabb, ha ők azt mondják, hogy az intézmény rosszul működik, akkor változtatni kell – jelentette ki erre Lázár, ajánlva, hogy Cziberétől kérdezzék, mit miért mondott.

A norvég kormánnyal a Miniszterelnökség vezetője szerint még nincs megegyezés, üzengetés helyett inkább tárgyalni kellene. Ahogy Svájc elfogadta a magyar kabinettel való együttműködést, ezt megtehetné Norvégia is – jegyezte meg. Lázár János szerint a Norvég Alap forrásai minden civil szervezet számára elérhetők kell legyenek – ezzel egy olyan keretről beszélt, amelyet kizárólag a norvég kormány oszthat szét.

A miniszter ugyanakkor hozzátette, a norvég kormány sem várhatja el, hogy támogatásaik fejében felülírják a civiltörvény magyar tervezetét. „Lehet izmozni egy 65 milliárdos támogatási forrásra hivatkozva; a magyar állam 40 000 milliárdos gdp-keret felett rendelkezik” – mondta a politikus.

Bayer Zsolt szerint a civiltörvény vitáján részt vevő civileket taknyukon-vérükön kellett volna kivonszolni az ülésről. A 444 munkatársa arról érdeklődött, hogy ezután is díjazná-e a kormány az újságírót. Lázár János elmondta, nem ért egyet Bayer nyilatkozatával, de ettől függetlenül máskor is díjazná a munkáját. „Tiszteletben kell tartanunk, hogy a magyar társadalom egy része nem ért egyet Bayer Zsolt cikkeivel” – összegzett a miniszter.

Az MSZP jobboldali sajtót érintő bojkottja kapcsán ugyanakkor meglepően határozottan fogalmazott a kancellária vezetője: megérti, hogy sok politikustársa felhevülten viselkedik a kampányidőszakban, de ettől még „nem kellene adni a sértődöttet” egy újságírói kérdés hallatán, elbújni a média elől. Lázár szavai érvényesek lehetnek a kormányzati bojkott alatt álló sajtóra is.

Az Origo arra volt kíváncsi, mennyivel kevesebb közmunkást tud foglalkoztatni az állam jövőre, 2018-ban ugyanis 100 milliárd forinttal kevesebb jut erre a célra. A miniszter szerint jól alakul a közfoglalkoztatottak helyzete, hiszen egyre kevesebben vannak, egyre többen találnak munkát a piacon. Jövőre 180-200 ezer közmunkásra számítanak, úgy, hogy a szám fokozatosan csökkenhet.

Az ATV tudósítója megkérdezte, hogy az elmúlt hét évet nézve hogy áll az egymillió új munkahely teremtésének ügye, mivel elégedett és elégedetlen a korábbi ígéreteket nézve a kancelláriaminiszter. Lázár János szerint még nincs itt a visszatekintés ideje, a leglátványosabb változások azonban 2010-hez mérhetők: kirántották a csődhelyzetből az országot, az államháztartási hiányt 7-ről 2,7 százalékra csökkentették, az államadósságot pedig 85-ről 72 százalékra tornázták le. „Visszafizettük az IMF-hitelt, és csak tavaly állami beavatkozás nélkül 136 ezer új munkahelyet teremtettünk” – sorolta a miniszter. Lázár a saját munkáját tekintve leginkább a bürokráciacsökkentéssel elégedett. Hozzátette, azért vannak hibáik, ő is a hibaelkövetők sorát gyarapítja.

„A Fidesz szerintem minden hibájával együtt az az egyedüli erő, amely 2018-ban és utána is képes lesz az ország vezetésére”

– mondta Lázár János. Szerinte eljött az ideje arról beszélni, hogy a következő tíz évben milyen kihívások előtt áll Magyarország, ez pedig óriási felelősség a kormányzat számára.

A rezsicsökkentésről szólva Lázár úgy fogalmazott: felül kell vizsgálni a keretet, mert lehet még tartalék a rezsialapban. Korábban egy 80 ezer forintos nyugdíjra jogosult embernek 20-25 százalékot kellett rezsire költenie, ma ez az arány 10 százalék körül van – mondta. A kancelláriaminiszter szerint érdemes lehet tovább is csökkenteni a lakossági energiaköltségeket.

Nem lenne ördögtől való repülőt vásárolni a miniszterelnöknek, de a kormány nem tervezi különgép vásárlását – jegyezte meg kérdésre válaszolva Lázár. Szerinte miniszterelnöki különgép helyett hadrendből kivont repülőket vásárol majd a kabinet.

A családi pótlékot 2008 óta nem emelték – emlékeztetett az RTL Klub, rákérdezve, hogy mikor emelhetik újra ezt a támogatási összeget. Lázár János erre egy általános monológgal válaszolt, amelyben szerepelt a családok melletti kiállás elkötelezettsége és a határon túli magyarság számának megőrzése is. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy minél több gyerek kell szülessen. A jelenlegi családtámogatási rendszert is erősnek tartjuk, de új elemeket is bevonnánk a programba” – mondta a fideszes politikus, konkrétumokat azonban nem említett. Szerinte ebben is döntés születhet a következő napokban, párhuzamosan a költségvetés vitájának lezárásával.

Lázár tagadta azt az MSZP-s felvetést, hogy a kormány egy vállalkozóhoz juttatná és központosítaná a közétkeztetést. Mint mondta, több mint egymillió ember vesz részt közétkeztetésben, és a kabinet nem akar privát konyháktól lehetőségeket elvenni, ők csak az ellátás minőségét határoznák meg.

Perkátán Horthy Miklós-szobrot avatnak. A BreuerPress tudósítója azt kérdezte, mit tesz a kormány az ellen, hogy az emlékművet felállítsák. Lázár János szerint a kabinet egyértelművé tette, hogy nem állítanak emlékművet olyan személyeknek, aki elnyomó rendszerekkel működött együtt – egy település helyi döntéseibe viszont nem szólhatnak bele.

A kórházi adósságállomány újratermelődését ördögi körnek tartja Lázár János, szerinte intézményenként kellene felülvizsgálni, hogy a megfelelő finanszírozás vagy éppen az átláthatóság hiánya okozza az állandósuló anyagi gondokat.

Süli János tárca nélküli miniszter arról beszélt a héten, hogy lehívjuk az orosz atomhitelt, sőt szükség esetén hitelkiváltó hitelt is igényelhet az ország, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint viszont nincs szükség hitelkiváltásra – vetette fel egy újságíró. Lázár János szerint rugalmasan kell finanszírozni a Paks II. építését, akár évente változó forrásból: hitelből, állami költségvetésből, akár az Államadósság Kezelő Központ keretéből is. Az elvégzett munka után nyújtjuk majd be a számlát, és az alapján hívjuk le a forrásokat, előre erről nehéz konkrét adatokat mondani  – vélekedett a miniszter. Elmondása szerint idáig 100 millió eurónyi forrást használtak fel a paksi bővítés kapcsán.

Lázár szerint a paksi fejlesztéshez jövőre 800-900 millió eurónyi forrást kell majd lehívni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, a kormány ötven százalék atomenergia és ötven százalék zöldenergia felhasználásával oldaná meg az áramellátást, ehhez ragaszkodnak, Magyarország számára azonban jelenleg Paks jelenti az olcsó áramot.

Lázár János a Hír TV kérdésére elmondta, bízik abban, hogy az anyagi gondok ellenére is megépülhet a Szegedet és Hódmezővásárhelyt összekötő vasútvillamos-vonal, de mindenáron azért nem vállalják: 23 milliárd forintos tervezett büdzsével indult, ma már 49 milliárdnál jár a beruházás tervezett költsége, és ez még nőhet is. A kancelláriaminiszter szerint uniós forrás nélkül kár belefogni a projektbe, és megvan az az anyagi határ, ahol már érdemes a visszalépést fontolgatni, tekintve hogy a két város közötti közlekedés „busszal és vonattal, de úgy-ahogy meg van oldva”.

A Hír TV emlékeztetett arra is, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok  jelenleg nem juthatnak hozzá automatikusan megtakarításukhoz, ehhez vissza kell lépniük az állami rendszerbe. A kérdés az volt, hogy tervezik-e a rendszer megváltoztatását. Mint Lázár János válaszából kiderül, egyelőre nem.

A televízió rámutatott arra is, hogy Simicska Lajos sorra nyeri azokat a pereket, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a Közgépet ilyen-olyan okokkal kizárták a közbeszerzésekből. A Miniszter szerint egy dolog a Kúria álláspontja, és egy dolog a cégeké, a kormány pedig ilyen vitákban nehezen foglalkozhatna állásponttal. Lázár János ugyanakkor egy uniós rendeletet is megemlített, amely szerint ki kell zárni az olyan pályázókat, amelyek a többekhez képest irreálisan alacsony ajánlattal indulnak egy közbeszerzésen. 

Nem lesz 2018-ban a Fidesz-listán Mengyi Roland – közölte újságírói kérdésre válaszolva Lázár János, indoklásként pedig csak annyit mondott: nem látott még pártot, amely vádlottakat, gyanúsítottakat indítana a választásokon. Megjegyzése vonatkozott Farkas Flórián miniszterelnöki biztosra is, aki várhatóan szintén nem kap helyett a kormánypárt jövő évi listáján.

Bár személyesen felügyeli az Információs Hivatal nevű polgári titkosszolgálatot, a kancelláriaminiszter nem értesült az Éjjeli Farkasok nevű orosz csoport budapesti látogatásáról. Mint a Magyar Nemzet is megírta, a Putyin-párti motorosok sarló-kalapácsos zászlókat lengettek a Fiumei úti temetőben, a rendőrség pedig nem érzi feladatának, hogy a nyilvánvaló törvénysértés ügyében nyomozzon. Lázár János kérdésre válaszolva megígérte, utána néz a motoros banda esetének.

Balog Zoltán mentős bérekről szóló viccét nem akarta kommentálni Lázár János, bár azt hozzátette, hogy akik ismerik az emberierőforrás-minisztert, tudják, milyen kötődései vannak a mentősök világában, és ezek alapján ítélik meg szavait is.