Nem ért aranyat a májusi eső a Mátrai borvidék borászainak: a hónapban kétszer is jégeső pusztított a környéken. A második, május 13-i vihar a termőterület jelentős részén gyakorlatilag megsemmisítette a szőlőt. Az általunk megkérdezett helyi termelők egyetértettek abban, hogy száz éve nem láttak ilyen jégverést. Kisebb, lokalizált jégkár korábban is előfordult, de ilyen méretű, ennyire kiterjedt pusztítást mostanában nem láttak.
A Karácsond határában álló Csókás-birtokhoz egy elég rossz állapotban lévő földúton hajtunk be. Karácsondot, Abasárt és a környékét érintette leginkább a jégverés. Mint kiderül, ezt az utat is a jégeső tette ilyen nehezen járhatóvá: folyóként hömpölygött rajta a víz. Visszafelé már terepjáróval jövünk Nagy Tiborral, a birtok tulajdonosával. A két óráig tartó vihar szerinte katasztrofális volt, nála az előzetes becslések szerint a tőkék hatvan-nyolcvan százalékát érintette. Most azon dolgozik, hogy a törvényileg meghatározott tizenöt napon belül felmérje a károkat.
Hasonló a helyzet a Gyöngyöstől keletre fekvő dűlők jelentős részén. A Mátra általában megvédi a környéket a nagyobb viharoktól, Visontán pedig állítólag jég elleni berendezés működik. (Ilyen rendszert használnak Dél-Magyarországon is.) Sok elkeseredett kistermelő dönthet úgy, hogy megszabadul a szőlőjétől. A legtöbb gazda a horribilis árak miatt nem engedheti meg magának, hogy biztosítást kössön, így csak az állami kárenyhítésre számíthat. Az erről szóló tájékoztatót, amelyen a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára is részt vett volna szerdán, lemondták. Amennyire nagy volt az érdeklődés az érintettek részéről, annyira bizalmatlanná tette őket a lépés.
Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke azonban azt tanácsolja, ne bátortalanodjanak el az érintettek: a kárenyhítési kérelmet online is viszonylag egyszerű elkészíteni. Elmondása szerint a vihar az összes termőterület huszonöt-harminc százalékát érintette valamilyen szinten; e területeken átlagosan ötvenszázalékosan károsodtak a tőkék. Van, ahol teljesen, és van, ahol kevésbé, de ez így összességében konzervatív becslés szerint is négyszázmillió forintos kárt jelent. A kárenyhítési alapból minden termelő a becsült kárának a negyven százalékát tudja majd igényelni.
– Ezeknek már idáig kéne érniük – mutatja nekünk Krizsai József, a Dubicz-birtok birtokgazdája kezével a megszokott magasságot jóval a tőke mostani állapota fölött. Hozzáteszi, hogy ebben az időszakban akár napi húsz centit is nőhetnek a hajtások. Az azonban a laikusok számára is az első pillantásra nyilvánvalóvá válik, hogy a tőkéket is tönkretették a vihar cseresznye és dió nagyságú jégdarabjai. A fiatal dűlőn az idén biztos nem lesz termés, és az is kérdéses, hogy jövőre mit tudnak kihozni a tőkék hónaljhajtásaiból. A munkások mindenesetre dolgoznak a kigazoláson: az élet nem áll meg.
A Dubicz-birtok egyébként még egész jól megúszta a vihart: a szőlő tíz százaléka pusztult el teljesen, húsz-harminc százaléka részben. Ennek az az oka, hogy földterületeik viszonylag jól szét vannak szórva Gyöngyös körül, így a vihar nem mindegyiket érintette. Persze a kár így is jelentős, ráadásul az általunk megtekintett dűlőn többévnyi munkát tett tönkre a jég: éppen jövőre lett volna az első igazán jó termés. A birtokgazda szerint két év is lehet, mire kiheveri a jégesőt a szőlő.
Dunai Bernadett, a Dubicz-birtok egyik tulajdonosa arról is beszélt nekünk, hogy a jégkár keresztbe tehet a Mátra Superior jelöléssel ellátott borok bevezetésének, amit erre az évre terveztek a borvidéken. A borászatok jogszabályban meghatározott eljárással termesztett szőlőinek jó része a vihar által sújtott területen volt. Egy biztos: a birtokgazda szerint a 2017-es mátrai Irsai Olivér biztosan nagy kincs lesz, hiszen alig fog belőle készülni.
