Bereczki Károly, a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés meteorológusa korábban az MNO-nak elmondta: a talajgenerátoros rendszer égetéssel juttat Agl kristályokat (ezüstjodid kristályrészecskéket) a légkörbe, csökkentve ezzel a jégszemcsék méretét. Az Agl kristályoknak ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk. A működtetett eszközöket a francia ANELFA jégeső elhárítási egyesüléstől beszerzett készülék alapján gyártják le.
Szavai szerint az alkalmazott technológiával el tudják érni, hogy csupán az eredeti mennyiség felének megfelelő jég essen egy adott területen. A radar segítségével már nagy távolságból megítélhető a felhők jégveszélyessége, fejlődési tendenciája, intenzitása, vagy éppen sebessége. Ezáltal minden olyan időjárási változásról tudomást szereznek, mely érinteni fogja a térséget. Az adatok értékelése után végül a szolgálatot teljesítő meteorológus dönti el, hogy a generátorokat mikor és mennyi időn keresztül fogják üzemeltetni. A beavatkozásokat a zivatarok előtt legalább két órával kezdik meg.
A meteorológus kitért arra is: hektáronként körülbelül 300 forinttal járulnak hozzá a gazdák a fenntartáshoz, ugyanakkor a csatlakozás teljesen önkéntes, így sokan – bár élvezik a rendszer működését – nem fizetnek érte.
„Évek óta mondjuk a minisztériumnak, döntéshozóknak, politikusoknak, hogy a kárenyhítési alapból kellene finanszírozni a működtetést” – fogalmazott Huszár István. Szavai szerint az országos kiépítés során az önkéntesség elve helyett az egységes teherviselés lépne életbe. A termelők évek óta hektáronként 1000-3000 forintot fizetnek be a kárenyhítési alapba. A befizetett összegnek körülbelül 20 százalékát kellene felhasználni azon területen, ahol jégeső-elhárítás működik a rendszer fenntartására. Ezzel a finanszírozási módszerrel az igazságosság elvét is figyelembe véve hosszútávon, biztonságosan működhetnének a jégkár csökkentő rendszerek – fűzte hozzá.
