Milliós károktól menekülhetnek meg a gazdák

Hatalmas összegeket költenek a jégeső-elhárításra. Sokan élvezik a hasznot, de nem mindig fizetnek érte.

A generátorhálózat irányítása a hármashegyi radarállomásról történik, ahol május 1-től szeptember 30-ig, éjjel-nappal szakképzett meteorológusok teljesítenek szolgálatot. A radar segítségével már nagy távolságból megítélhető a felhők jégveszélyessége, fejlődési tendenciája, intenzitása, vagy éppen sebessége. Ezáltal minden olyan időjárási változásról tudomást szereznek, mely érinteni fogja a térséget. Az adatok értékelése után végül a szolgálatot teljesítő meteorológus dönti el, hogy a generátorokat mikor és mennyi időn keresztül fogják üzemeltetni. A beavatkozásokat a zivatarok előtt legalább két órával kezdik meg.

A talajgenerátoros jégeső-elhárítást 2014-ben 154 millió forintból működtették, ennek pedig a becslések szerint mintegy harmincszorosa térült meg.

A Nefela alapvetően a földművelők támogatására számított, ám jelenleg a tőlük kapott összeg csupán a költségek 40 százalékát teszi ki. Emellett további 40 százalék származik állami támogatásból, a fennmaradó összeget pedig önkormányzatok, biztosítótársaságok és hegyközségek fizetik.

A meteorológus szerint hektáronként körülbelül 300 forinttal járulnak hozzá a gazdák a fenntartáshoz. Ugyanakkor a csatlakozás teljesen önkéntes, így hiába próbálnak újabb tagokat bevenni a finanszírozásba, több az olyan gazda, aki – bár élvezi a rendszer működését – nem fizet érte.

Bereczki Károly kiemelte: évről évre felmerül az általuk lefedett terület kiterjesztésének a lehetősége is. Sok megye – többek között Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun – már jelezte is, hogy lenne igény a szolgáltatásra, ám a felmerülő költségek miatt a rendszer eddig nem bővült.

Ugyanakkor ezzel a megoldással sincs mindenki megelégedve. Korábban egy gazdálkodó felkereste a teol.hu szerkesztőségét azzal, hogy a környékbeliek a generátorokat hibáztatják amiatt, hogy kevesebb csapadék hullik, és követelik a generátorok eltávolítását. „Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha emiatt több jégkár éri a környéket, a válasza az volt, a jégkárt a biztosító megtéríti, az aszályt viszont nem” – írják.

A teol.hu szerint sokan azt állították, több éves megfigyeléseik tapasztalata, hogy a generátorhoz közelebb fekvő földeken jóval kevesebb az eső, mint máshol, a csapadékhiány pedig komoly terméskieséssel jár. Szerintük a generátort olyankor is működtetik, amikor nem lenne rá szükség. Többen is úgy látták, a berendezést inkább gyümölcsösök, szőlőültetvények környékén kellene elhelyezni.

Ezzel szemben Bereczki Károly lapunknak azt mondta: ezek hamis vádak, hiszen az, hogy ők többlet-jégképzőmagokat gyártanak, éppen megnöveli a felhők csapadékhatékonyságát, és így körülbelül 5-10 százalékkal több csapadék hullik.

A jégeső elleni védekezésre a jégágyú, tudományos nevén a lökéshullám-generátor is megoldást jelenthet. Ilyen szerkezetet használnak többek közt a Bold Agro Mezőgazdasági Kft.-nél, Derecskén is. Szabó Viktor, a cég ügyvezető igazgatója az MNO-nak elmondta: a jégágyú egy robbanással lökéshullámot indít el a felhők fölé, ahol összekeveri a hideg és a meleg levegőt, megzavarva ezzel a jégszemcsék kialakulásának folyamatát, valamint a meleg levegővel a jégszemcse olvadását is előidézik.

Szabó úgy véli, ennek a megoldásnak a legnagyobb előnye az, hogy olcsó – a működtetés egy viszonylag kritikus szezonban 200-400 ezer forintba kerül, egy ágyúval pedig nagyjából 80-100 hektáros területet lehet védeni –, valamint lokálisan is alkalmazható, tehát nem kell az egész megyére kiépíteni.

Szabó Viktor kiemelte: folyamatosan figyelemmel követik a felhők elektromos töltöttségi szintjét, illetve villámdetektorokat is használnak, az eredmények függvényében pedig eldöntik, hogy bekapcsolják-e a szerkezetet. Ugyanakkor – mivel a kritikusnak ítélt esetekben mindig alkalmazzák – nehéz megbecsülni a hatékonyságot, tehát azt, hogy mi történt volna, ha nem indítják be a jégágyút.

A szerkezet működését követő hanghatás miatt ezt a megoldást gyakran érik kritikák, több hollandiai településen például betiltották az alkalmazást. Az ügyvezető igazgató kérdésünkre kifejtette: úgy véli, viszonylag szerencsés helyzetben vannak, hiszen két település között helyezkednek el, így pedig nem zavarják a lakosokat az ágyú használatával. „Azt valóban nem mondhatjuk, hogy csendesen működik, azonban egy viharban, ahol dörög az ég és villámlik, nem is kifejezetten hangos” – tette hozzá.

Decemberben Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke azt mondta: célszerű lenne kiépíteni az országos jégkárelhárító rendszert még ebben a kormányzati ciklusban. Huszár István, a Nefela igazgatója ezzel kapcsolatban akkor kiemelte: az általuk alkalmazott technológiával mindez 1,2 milliárd forintból kiépíthető lenne .

A Földművelésügyi Minisztérium lapunkkal közölte: a rendszer kiépítéséhez fontos szakmai inputként szolgálhatnak a már meglévő, Nefela által működtetett jégeső-elhárítási rendszer eddigi tapasztalatai, ám fontos azt is látni, hogy egy ilyen rendszernek nem csak a mezőgazdasági termelők a haszonélvezői, így a működési költségekhez való hozzájárulás – meghatározott keretek között – más szereplőktől is elvárható. Működtetésében tehát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és az Országos Meteorológiai Szolgálatnak lehet fontos szerepe. „A beruházások megkezdése 2016-ban, annak működtetése pedig a tervek szerint – az uniós engedélyezési eljárásokat követően – 2017-re tehető” – tette hozzá a minisztérium.

A Napi Gazdaság információi szerint már a nyár elejére elkészülhet az országos rendszer kialakításának költségvetése. Az agrárkamara szerint a működéshez szükséges források biztosításához jogszabály-módosításra lehet szükség. Ehhez a kamara költségvetési forrásokkal is kész hozzájárulni, hasonlóan a dél-dunántúli jégeső-elhárításhoz. Nagyon fontos a jó üzemeltetési konstrukció kialakítása, ehhez ugyanis az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását szintén meg kell szerezni – írta a Napi Gazdaság.

Eltérő módszer és finanszírozás

Európában több különböző megoldást is alkalmaznak. Franciaországban és Spanyolországban ugyanazzal az eljárással dolgoznak, mint Magyarországon, és Horvátországban is a talajgenerátoros rendszert részesítik előnyben. Bereczki Zoltán szerint a franciák a működést alapvetően az önkormányzatok és a megyei közgyűlések által finanszírozzák, míg Horvátországban teljes mértékben állami pénzből fizetik a fenntartást.

Ezzel szemben Görögországban, Ausztriában és Németországban repülőgépes jégeső-elhárítás van, ez azonban – csakúgy, mint a rakétás megoldás – jóval drágább.