Sztolyka Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsály polgármestere elmondta: a községben fél óra alatt 68 milliméter csapadék hullott, a vihar elvonulása után csaknem bokáig érő, borsó nagyságú jég borította az utakat és a földeket. Szavai szerint minden szántóföldi növénykultúrát elvert a jég, nem kímélte a gyümölcsösöket, a veteményeket és a szántóföldi terményeket sem. Mint mondta, a növénykultúrákban esett kár elsősorban a szegényebb családoknak jelenthet óriási problémát, mivel – pluszjövedelem híján – sokaknak ez az egyetlen bevételi forrásuk.
Korábban, május elején másfél tucatnyi település szenvedett komoly viharkárokat Tolnában. A jégeső leginkább Szárazd községet sújtotta, ahol a lakóépületek 70 százaléka rongálódott meg, ingatlanonként egy-másfél millió forintos kárt okozva. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összegzése szerint a viharkárok 17 helységet érintettek a megyében: Mágocs, Szekszárd, Gyönk, Regöly, Paks, Kakasd, Kölesd, Egyházaskozár, Tengelic, Belecska, Kajdacs, Dombóvár, Dunaszentgyörgy, Szárazd, Tolna, Izmény és Törökkoppány településről érkeztek bejelentések.
Jelenleg három megyére – éppen Tolnára, Somogyra és Baranyára – kiterjedő, a jégverés okozta károk megelőzését szolgáló rendszer működik hazánkban. Bereczki Károly, a Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés meteorológusa az MNO-nak elmondta: a gyártó cég feltételezése szerint a talajgenerátoros rendszer (mely égetéssel juttat Agl kristályokat a légkörbe, csökkentve ezzel a jégszemcsék méretét) a tavalyi évben mintegy 65 alkalommal hajtott végre beavatkozást, összesen 265 órát üzemelt. Az ezüstjodid kristály-részecskéknek (Agl kristályoknak) ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk. A működtetett eszközöket a francia ANELFA jégesőelhárítási egyesüléstől beszerzett készülék alapján gyártják le.
A viharral kapcsolatban kiemelte: bár az alkalmazott technológiával el tudják érni, hogy csupán az eredeti mennyiség felének megfelelő jég essen egy adott területen, sokszor még ez is rendkívül sok. Mint mondta, éppen ez történt Tolna megyében is, ahol több heves zivatar, valamint egy szupercella is kialakult, a széllel együtt pedig mindez igen jelentős károkat okozott.
A generátorhálózat irányítása a hármashegyi radarállomásról történik, ahol május 1-től szeptember 30-ig, éjjel-nappal szakképzett meteorológusok teljesítenek szolgálatot. A radar segítségével már nagy távolságból megítélhető a felhők jégveszélyessége, fejlődési tendenciája, intenzitása, vagy éppen sebessége. Ezáltal minden olyan időjárási változásról tudomást szereznek, mely érinteni fogja a térséget. Az adatok értékelése után végül a szolgálatot teljesítő meteorológus dönti el, hogy a generátorokat mikor és mennyi időn keresztül fogják üzemeltetni. A beavatkozásokat a zivatarok előtt legalább két órával kezdik meg.
A talajgenerátoros jégeső-elhárítást 2014-ben 154 millió forintból működtették, ennek pedig a becslések szerint mintegy harmincszorosa térült meg.
A Nefela alapvetően a földművelők támogatására számított, ám jelenleg a tőlük kapott összeg csupán a költségek 40 százalékát teszi ki. Emellett további 40 százalék származik állami támogatásból, a fennmaradó összeget pedig önkormányzatok, biztosítótársaságok és hegyközségek fizetik.
A meteorológus szerint hektáronként körülbelül 300 forinttal járulnak hozzá a gazdák a fenntartáshoz. Ugyanakkor a csatlakozás teljesen önkéntes, így hiába próbálnak újabb tagokat bevenni a finanszírozásba, több az olyan gazda, aki – bár élvezi a rendszer működését – nem fizet érte.
Bereczki Károly kiemelte: évről évre felmerül az általuk lefedett terület kiterjesztésének a lehetősége is. Sok megye – többek között Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun – már jelezte is, hogy lenne igény a szolgáltatásra, ám a felmerülő költségek miatt a rendszer eddig nem bővült.
Ugyanakkor ezzel a megoldással sincs mindenki megelégedve. Korábban egy gazdálkodó felkereste a teol.hu szerkesztőségét azzal, hogy a környékbeliek a generátorokat hibáztatják amiatt, hogy kevesebb csapadék hullik, és követelik a generátorok eltávolítását. „Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha emiatt több jégkár éri a környéket, a válasza az volt, a jégkárt a biztosító megtéríti, az aszályt viszont nem” – írják.
A teol.hu szerint sokan azt állították, több éves megfigyeléseik tapasztalata, hogy a generátorhoz közelebb fekvő földeken jóval kevesebb az eső, mint máshol, a csapadékhiány pedig komoly terméskieséssel jár. Szerintük a generátort olyankor is működtetik, amikor nem lenne rá szükség. Többen is úgy látták, a berendezést inkább gyümölcsösök, szőlőültetvények környékén kellene elhelyezni.
Ezzel szemben Bereczki Károly lapunknak azt mondta: ezek hamis vádak, hiszen az, hogy ők többlet-jégképzőmagokat gyártanak, éppen megnöveli a felhők csapadékhatékonyságát, és így körülbelül 5-10 százalékkal több csapadék hullik.
A jégeső elleni védekezésre a jégágyú, tudományos nevén a lökéshullám-generátor is megoldást jelenthet. Ilyen szerkezetet használnak többek közt a Bold Agro Mezőgazdasági Kft.-nél, Derecskén is. Szabó Viktor, a cég ügyvezető igazgatója az MNO-nak elmondta: a jégágyú egy robbanással lökéshullámot indít el a felhők fölé, ahol összekeveri a hideg és a meleg levegőt, megzavarva ezzel a jégszemcsék kialakulásának folyamatát, valamint a meleg levegővel a jégszemcse olvadását is előidézik.
Szabó úgy véli, ennek a megoldásnak a legnagyobb előnye az, hogy olcsó – a működtetés egy viszonylag kritikus szezonban 200-400 ezer forintba kerül, egy ágyúval pedig nagyjából 80-100 hektáros területet lehet védeni –, valamint lokálisan is alkalmazható, tehát nem kell az egész megyére kiépíteni.
Szabó Viktor kiemelte: folyamatosan figyelemmel követik a felhők elektromos töltöttségi szintjét, illetve villámdetektorokat is használnak, az eredmények függvényében pedig eldöntik, hogy bekapcsolják-e a szerkezetet. Ugyanakkor – mivel a kritikusnak ítélt esetekben mindig alkalmazzák – nehéz megbecsülni a hatékonyságot, tehát azt, hogy mi történt volna, ha nem indítják be a jégágyút.
A szerkezet működését követő hanghatás miatt ezt a megoldást gyakran érik kritikák, több hollandiai településen például betiltották az alkalmazást. Az ügyvezető igazgató kérdésünkre kifejtette: úgy véli, viszonylag szerencsés helyzetben vannak, hiszen két település között helyezkednek el, így pedig nem zavarják a lakosokat az ágyú használatával. „Azt valóban nem mondhatjuk, hogy csendesen működik, azonban egy viharban, ahol dörög az ég és villámlik, nem is kifejezetten hangos” – tette hozzá.
Decemberben Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke azt mondta: célszerű lenne kiépíteni az országos jégkárelhárító rendszert még ebben a kormányzati ciklusban. Huszár István, a Nefela igazgatója ezzel kapcsolatban akkor kiemelte: az általuk alkalmazott technológiával mindez 1,2 milliárd forintból kiépíthető lenne .
A Földművelésügyi Minisztérium lapunkkal közölte: a rendszer kiépítéséhez fontos szakmai inputként szolgálhatnak a már meglévő, Nefela által működtetett jégeső-elhárítási rendszer eddigi tapasztalatai, ám fontos azt is látni, hogy egy ilyen rendszernek nem csak a mezőgazdasági termelők a haszonélvezői, így a működési költségekhez való hozzájárulás – meghatározott keretek között – más szereplőktől is elvárható. Működtetésében tehát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és az Országos Meteorológiai Szolgálatnak lehet fontos szerepe. „A beruházások megkezdése 2016-ban, annak működtetése pedig a tervek szerint – az uniós engedélyezési eljárásokat követően – 2017-re tehető” – tette hozzá a minisztérium.
A Napi Gazdaság információi szerint már a nyár elejére elkészülhet az országos rendszer kialakításának költségvetése. Az agrárkamara szerint a működéshez szükséges források biztosításához jogszabály-módosításra lehet szükség. Ehhez a kamara költségvetési forrásokkal is kész hozzájárulni, hasonlóan a dél-dunántúli jégeső-elhárításhoz. Nagyon fontos a jó üzemeltetési konstrukció kialakítása, ehhez ugyanis az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását szintén meg kell szerezni – írta a Napi Gazdaság.
Eltérő módszer és finanszírozás
Európában több különböző megoldást is alkalmaznak. Franciaországban és Spanyolországban ugyanazzal az eljárással dolgoznak, mint Magyarországon, és Horvátországban is a talajgenerátoros rendszert részesítik előnyben. Bereczki Zoltán szerint a franciák a működést alapvetően az önkormányzatok és a megyei közgyűlések által finanszírozzák, míg Horvátországban teljes mértékben állami pénzből fizetik a fenntartást.
Ezzel szemben Görögországban, Ausztriában és Németországban repülőgépes jégeső-elhárítás van, ez azonban – csakúgy, mint a rakétás megoldás – jóval drágább.
