Listát állított össze a Lehet Más a Politika azokról a fideszes kormánytagokról és diplomatákról, akik a párt szerint az ügynökakták nyilvánosságának hiányában Oroszországhoz fűződő és rendszerváltás előtti múltjuk miatt akár kockázatot is jelenthetnek Magyarország nemzetbiztonságára.
A lista szereplői, legalábbis túlnyomó többségük, pozíciójukból fakadóan ugyanakkor már átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon – írja az Index. Cikkükben emlékeztetnek, a zöldpárt a kezdetek óta kampányol az ügynökakták nyilvánosságáért, az elmúlt egy évben viszont különböző javaslatokkal elkezdtek intenzíven fellépi a Kreml magyarországi befolyásszerzése ellen is, központi témájuk a paksi orosz bővítés ellenzése lett.
Az LMP most újra benyújtja „az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, valamint az állampárti vezetők és a diktatúra állambiztonsága hivatásos állományának egyes közhivatalok viseléséből való kizárása érdekében szükséges törvénymódosításokról” szóló javaslatát, és – hogy felhívják a figyelmet az ügy fontosságára – megvizsgálták, életrajzuk alapján kiket lenne érdemes a kormányzatból alaposabban is átvizsgálni.
A párt összesen tizennégy, átvilágításra érdemes kormánytagot vagy kormányzati tanácsadót választott ki, közülük tíz a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén (MGIMO) diplomázott a szovjet időkben, amit a fideszes propagandasajtóban is KGB-keltetőnek, elvtársképzőnek, KGB-toborzóhelynek neveztek.
A listán olyan személyek szerepelnek, mint Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki 1987 és 1992 között Moszkvában, az MGIMO Társadalomtudományi Karán, nemzetközi kapcsolati szakértői szakon tanult. A külügyi tárca részéről ott van Bus Szilveszter, aki 1986 és 1991 között tanult az MGIMO-n, szintén nemzetközi kapcsolatok szakon, jelenleg pedig a déli nyitásért felelős helyettes államtitkárként dolgozik.
Az LMP vizsgálná Czukor József hátterét is. Czukor jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója – a rendszerváltás előtt, 1982-től a Belügyminisztérium III/I. Csoportfőnökségnek, vagyis a hírszerzésnek dolgozott. 1986-tól diplomata volt a magyar nagykövetségen Bécsben, aztán 1988-tól Bonnban tevékenykedett hasonló pozícióban.
A lista talán legszembetűnőbb alakja Zoltai Gusztáv, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója, aki az 1956-os forradalom alatt katona, pufajkás, a forradalom után munkásőr, MSZMP-tag is volt. Zoltai sokáig ügyvezető igazgatóként vezette a Mazsihiszt, de a sorozatos pénzügyi visszaélések feltárása után, 2014-ben lemondott posztjáról. Azóta a deklaráltan antikommunista Lázár Jánosnak ad tanácsokat.
„A moszkvai tanulmány nem jelent feltétlenül kockázatot, esetenként kell ezt feltárni” – mondta a listával kapcsolatban az Indexnek egy nemzetbiztonsági szakértő. Azt is hozzátette, egyes helyeken, például a határőrségnél bizonyos beosztás felett kötelező volt valamilyen oroszországi tanfolyamot elvégezni, más intézmények azonban – például az MGIMO, a titkosszolgálati iskolák, egyes katonai iskolák – sokkal inkább kiváltságnak számítottak, ezért is nem lehet minden oroszországi tanulmányt egy kalap alá venni. A szovjet idők MGIMO-járól viszont elmondható, hogy aki oda bekerült, azt egy előzetes szűrés alapján ideológiailag erre alkalmasnak találtak, mégpedig egy diktatorikus rendszer mércéje szerint.
Ha nem is szervezték be őket, olyan emberekről van szó, akiket a KGB megmért és alkalmasnak minősített. Az attitűdjük pedig mindenképpen vet fel kérdéseket egy teljesen más irányultságú szövetségesi rendszerben
– folytatta a szakértő. Mindez fokozottan érvényes titkosszolgalati és katonai vonalon, ahol azok kerültek ki oroszországi tanulmányokra, akikkel „a legkomolyabb szándékai voltak″ Moszkvának, és ahol valóban sok esetben előfordult, hogy az illetőt vagy a KGB, vagy a katonai titkosszolgálat, a GRU megkörnyékezte. „De ha nem is tette, a moszkvai vagy leningrádi tanulmányok célja éppen az volt, hogy lojális vezetői réteget neveljenek ki” – tette hozzá.
