A lista talán legszembetűnőbb alakja Zoltai Gusztáv, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója, aki az 1956-os forradalom alatt katona, pufajkás, a forradalom után munkásőr, MSZMP-tag is volt. Zoltai sokáig ügyvezető igazgatóként vezette a Mazsihiszt, de a sorozatos pénzügyi visszaélések feltárása után, 2014-ben lemondott posztjáról. Azóta a deklaráltan antikommunista Lázár Jánosnak ad tanácsokat.
„A moszkvai tanulmány nem jelent feltétlenül kockázatot, esetenként kell ezt feltárni” – mondta a listával kapcsolatban az Indexnek egy nemzetbiztonsági szakértő. Azt is hozzátette, egyes helyeken, például a határőrségnél bizonyos beosztás felett kötelező volt valamilyen oroszországi tanfolyamot elvégezni, más intézmények azonban – például az MGIMO, a titkosszolgálati iskolák, egyes katonai iskolák – sokkal inkább kiváltságnak számítottak, ezért is nem lehet minden oroszországi tanulmányt egy kalap alá venni. A szovjet idők MGIMO-járól viszont elmondható, hogy aki oda bekerült, azt egy előzetes szűrés alapján ideológiailag erre alkalmasnak találtak, mégpedig egy diktatorikus rendszer mércéje szerint.
Ha nem is szervezték be őket, olyan emberekről van szó, akiket a KGB megmért és alkalmasnak minősített. Az attitűdjük pedig mindenképpen vet fel kérdéseket egy teljesen más irányultságú szövetségesi rendszerben
– folytatta a szakértő. Mindez fokozottan érvényes titkosszolgalati és katonai vonalon, ahol azok kerültek ki oroszországi tanulmányokra, akikkel „a legkomolyabb szándékai voltak″ Moszkvának, és ahol valóban sok esetben előfordult, hogy az illetőt vagy a KGB, vagy a katonai titkosszolgálat, a GRU megkörnyékezte. „De ha nem is tette, a moszkvai vagy leningrádi tanulmányok célja éppen az volt, hogy lojális vezetői réteget neveljenek ki” – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!