Schmitt szigorúbb volt Ádernél

A köztársasági elnök az idén március 31-ig csak egy embernek kegyelmezett meg. De nézzük meg, mi történt az elmúlt években.

Fekete Gy. Attila
2017. 05. 19. 15:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szakértők szerint az államfői szigor az egyik, de talán a legfőbb oka annak, hogy folyamatosan csökken a kegyelmi kérvények száma. Egy-egy új elnök hivatalba lépésekor mindig emelkedik ugyan a próbálkozók száma, de miután kiderül, hogy „az új elnök sem nagyvonalúbb az elődjénél”, ismét csökkenni kezd. A legtöbb kérelmet 2007-ben adták be (1378-at), tavaly viszont már csak 495-en próbálkoztak.

Magyarországon az államfő az egyéni kegyelmi jog gyakorolója; a közkegyelemről az Országgyűlés jogosult dönteni. A köztársasági elnök adhat eljárási kegyelmet (ez esetben a folyamatban lévő, jogerős ítélettel még le nem zárt eljárást megszüntetik) és végrehajtási kegyelmet, ami annyit tesz, hogy aki kegyelmet kap, annak nem vagy csak részben, esetleg később kell letöltenie a jogerősen kiszabott büntetését. Az államfői döntés viszont csak akkor léphet hatályba, ha azt az igazságügy-miniszter ellenjegyzi.

Ettől azonban még nem lesz szeplőtlen a gyanúsított, illetve elítélt múltja, ugyanis az államfőnek nincs joga töröltetni senkit a bűnügyi nyilvántartásból.

Kegyelmi kérelmet a gyanúsított, illetve már elítélt és a védője, fiatalkorúak esetén a törvényes képviselő terjeszthet elő. Emellett jogosult erre például az egyenes ágbeli rokon és a házastárs, a bejegyzett élettárs, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, de akár a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére is.

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének csalásért és sikkasztásért jogerősen ötévi börtönbüntetésre ítélt főtitkára, Szima Judit érdekében tartott csütörtöki, Sándor-palota előtti demonstráció tehát jogilag értelmetlen volt. A szakszervezeti tagság nem jogosult kegyelmi kérvény előterjesztésére, de még ha jogosult lenne is, a kérelmet akkor sem a Sándor-palotában kell benyújtani. Az eljárási kegyelmet az ügyészségen, a végrehajtásit az elsőfokú bíróságon kell előterjeszteni. Az államfő már az igazságügy-miniszter, illetve a legfőbb ügyész javaslatával kapja meg az előterjesztést, és a papírok alapján dönt. Személyes elbeszélgetésre, az államfő vagy munkatársai győzködésére nincs lehetőség. Az, hogy az elnök végül kinek ad kegyelmet és kinek nem, az ő szuverén döntése, amit még csak indokolnia sem kell.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.