„Úgy gondoljuk, hogy az ilyen rendkívül súlyos kihívások és válságok közepette az európai országoknak és intézményeknek az őszinte, nyílt, egyenes párbeszédre kellene helyezniük a hangsúlyt, ahelyett hogy az európai intézményeket arra használják, hogy bizonyos európai országokat kipécézzenek, és méltánytalan, méltatlan támadásokat indítanak ellenük, hamis vádakat fogalmaznak meg, és hamis vádakon alapuló rágalmakat zúdítanak egyes európai országok fejére” – fogalmazott a tárcavezető.
Szijjártó Péter külön sérelmezte, hogy pont azokra helyeznek nyomást, akik egyenesen megnevezik az Európára leselkedő veszélyeket, és valós megoldásokat kínálnak. „Például a migráció kérdésében azokat az országokat támadják folyamatosan, melyek világossá tették, hogy a bevándorlás biztonsági kérdés, és nem hajlandók illegális bevándorlókat a területükre engedni” – hangsúlyozta.
A politikus szerint az Európai Parlament is ilyen intézménnyé vált, és ahelyett, hogy igazi funkcióját betöltené, egyes kipécézett országok elleni alaptalan és aljas támadások helyszínévé vált.
Szijjártó Péter elmondta, hogy egyeztetett lengyel kollégájával, Witold Waszczykowskival, aki biztosította arról: Lengyelország semmilyen politikai támadáshoz nem asszisztál, és semmilyen módon nem támogatja, hogy az európai intézmények az uniós szerződés 7. cikkelyével fenyegessék az Európai Unió egyes tagállamait.
A miniszter kétoldalú megbeszélést is folytatott több kollégájával, köztük Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akinek jelezte, hogy Magyarország szeretné megkezdeni az egyeztetéseket a 2021 utáni esetleges gázszállításokról. Szijjártó Péter emellett tárgyalt a macedón külügyminiszterrel, Nikola Poposzkival, és elmondta, hogy a balkáni állam élő példa arra, hogy ha egy ország ügyeibe kívülről beavatkoznak, akkor még a legstabilabb, az európai integráció útján haladó országok is destabilizálhatók. Srdjan Darmanovic montenegrói és Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel a gazdasági együttműködés erősítéséről, Andrei Galbur moldovai miniszterrel pedig az uniós integráció folyamatának segítéséről egyeztetett a magyar tárcavezető. „A Keleti partnerség sikere az Európai Unió biztonsági és gazdasági érdeke is” – húzta alá a miniszter. Szijjártó Péter Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel is beszélt, aki arról biztosította, hogy az úgynevezett svájci hozzájárulásokat, melyekkel Bern az EU kevésbé fejlett országait támogatja, kormánya 2017 után is kész folytatni.
