Tarol a Bence és a Hanna – változnak a hazai névadási szokások

Viszlát, Kálmán, helló, Noel! Már megtekinthető a leggyakrabban anyakönyvezett nevek jegyzéke.

A férfineveket illetően úgy tűnik, kevésbé változott meg az ízlésünk. A magyar férfitársadalomban a Lászlók, az Istvánok és a Józsefek vannak a legtöbben. Lászlók még ma is szép számmal születnek, tavaly a 18. leggyakrabban anyakönyvezett fiúnév volt, de az István és a József is belefért a százas lista első felébe. Egyes nevek azonban végleg eltűnni látszanak. Például Győzőre a kilencvenes évek közepe óta szinte senkit nem kereszteltek, az ezredfordulón leáldozott a Kálmánoknak és a Jenőknek, nem sokkal később a Gézáknak, az Endréknek, az Antaloknak is. A kilencvenes évek közepe óta körülbelül évi száz Lajos, Gyula, Károly és még kevesebb Béla és Pál születik.

Több mint fél évszázada sláger azonban az András, a nyolcvanas évek közepétől folyamatosan népszerű a Márton, a Dávid és az Ádám is. Nagyapáink nevei közül a kétezres évek közepétől újra hódít a Vilmos, a Vince és még régebb óta a Benedek. A legnépszerűbb három fiúnév évek óta ugyanaz ugyanabban a sorrendben: Bence, Máté, Levente. Ami pedig a viszonylag fiatal neveket illeti, 15 éve még alig hallottunk Benettről, tavaly azonban már a 22. leggyakrabban anyakönyvezett fiúnév volt. Egyre népszerűbb a korábban inkább csak az amerikai filmekből (Brandon alakban) ismert Brendon, valamint a Noel, amely tavaly a 8. volt a listán.

Mindig akadnak olyan szülők, akik a négyezer Magyarországon használatos név között sem találnak olyat, amilyet szívesen adnának a csemetéjüknek. Ilyenkor kérvényt kell benyújtani, és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársai eldöntik, hogy nevezhetik-e az elégedetlen apukák és anyukák a jövőben a gyermeküket például Lencsinek, Lottának, Levinnek vagy Nérónak. (Tavaly mind a négyet elfogadták.)

Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa lapunknak elmondta, a szülők manapság leginkább arra vágynak, hogy a gyermekük különleges nevet kapjon, lehetőleg olyat, amilyen még senkinek nincs az országban. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének bizottsága hetente ülésezik, az anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke pedig havonta frissül. A múlt hónapban például jó néhány szláv és skandináv nevet kérvényeztek a szülők. A bizottság jóváhagyta az ónorvég Ivárt, a svéd Ingmárt, valamint a szláv eredetű Dárkót. Persze kizárólag ékezettel, ugyanis az a szabály, hogy a külföldi neveket csakis magyar helyesírással lehet anyakönyvezni.

Pedig sokan kérik, hogy például a Dzsenifert, a Kiarát, a Maját hadd írják az angol változat szerint, ezt azonban sosem engedélyezik. Kivéve, ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, ebben az esetben a másik nemzet névadási szokásai szerint is anyakönyvezhető a gyermek neve. Mindig elutasítják azonban az „uniszex” külföldi neveket, azaz amelyeket más kultúrkörben női és férfinévként is lehet használni.

Újabban gyakran kérik, hogy magyar neveket hadd írjanak ékezet nélkül, például Ildikonak, Marianak, ám a bizottság e kéréseket is elutasítja.

– Időről időre előkerülnek az Árpád-kori magyar nevek, nemrég a férfinevek közül jóváhagytuk a Sast, a Kinizst, valamint a Tengert, a női nevek közül pedig az Üne került a listára – mondta Raátz Judit. – Nagy a divatja a becéző alakoknak is. Áprilisban fogadtuk el a Loncit és a Julcsit. A Bibi, a Baba és a Böbe azonban nem jutott át a rostán. A táj- vagy településneveket általában akkor javasoljuk bejegyzésre, ha az adott földrajzi név személynévből ered.

Nemrég elutasították a Balatont, ugyanis a tó neve azt jelenti, hogy saras, mocsaras hely. De például az Apajt, amely település- és régi személynév is egyben, bejegyzésre alkalmasnak találták.

Mesefigurák nevét akkor javasolják, ha a magyar kultúrkörben meghonosodott, jól ismert irodalmi alakokról van szó. Ma már a kislányokat lehet Bóbitának is nevezni, hiszen Weöres Sándor népszerű versét mindenki ismeri. És a Berzsián után az idén újabb Lázár Ervin-mesefigura nevét hagyták jóvá, méghozzá Mamintiét, a Négyszögletű Kerek Erdő kicsi zöld tündéréét. A Vackort viszont azért nem engedélyezték, mert bár Kormos István piszén pisze kölyökmackóját mindenki szereti, a történetből nem derül ki egyértelműen a figura neme.

Időről időre előfordul, hogy valaki extrém módon blőd nevet kérvényez, mint például Kopasz, Betyár, Szöcske, Öcsi Raátz Judit szerint ezeknek a többsége blöff, nehéz elképzelni, hogy a szülő arra vágyik, hogy Kopasznak vagy Szöcskének szólítsa a gyermekét. A kérvényeket 2017-től a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságára kell beadni, onnan továbbítják az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez. Általában hamar megszületik a döntés, ám meghosszabbíthatja a folyamatot, ha például külföldi szakértők véleményét kell kikérni egy-egy idegen név eredetét illetően.