Ügynökvád: hallgat Lehel László

Lényegében eltűnt a nyilvánosság elől, és nem reagál a megkeresésekre.

Az evangélikus egyház országos felügyelője úgy fogalmazott, minden egyház papjai között voltak olyanok, akik együttműködtek a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálattal, ami elsősorban a kommunizmus bűne, és „az igazi felelősöket nem a lelkészek között kell keresni”. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy – a felekezetek közül egyedüliként – az evangélikus egyház 2005 óta foglalkozik történeti alapossággal a múlt feltárásával, és annak vizsgálatával, hogy papjai és tisztségviselői közül ki működött együtt az 1989 előtti állambiztonsággal. Az említett kiadónál több kötet megjelent a témában, amivel Prőhle szerint nem botrányt akarnak kelteni, csak a történeti tények feltárása a céljuk, vádaskodások nélkül.

– Ha valakiről kiderült, hogy együttműködött a kommunista rendszer állambiztonságával, még nem ok arra, hogy egyszerű ügynöközéssel megbélyegezzék; mert tudni kell, hogy pontosan mit csinált – mondta.

Hozzátette: a beszervezésről szóló 6-os karton előkerülése sem jelenti feltétlenül minden esetben azt, hogy az illető mások kárára jelentett. „A beszervezettek tevékenységének, élethelyzeteinek sokféleségét hivatott bemutatni a módszeres kutatás” – hangsúlyozta Prőhle Gergely. Az említett kiadványokban – tájékoztatása alapján – a fedőnevek mellett csak olyanok nevei szerepelnek, akiknek alaposan utánanéztek, és az összes forrás ismeretében, akár személyes meghallgatás után pontosan rekonstruálni lehet, mit is csináltak.

Arra a felvetésünkre, hogy Lehel Lászlóval volt-e már a történész szakértők részéről személyes beszélgetés, Prőhle Gergely azt mondta, ez még nem történt meg, de ha a kutatások eljutnak a Filozófus fedőnév birtokosának tevékenységéig, és a fedőnév Lehel Lászlóval azonos, akkor a beszélgetésre sor fog kerülni.

Lehel László evangélikus lelkész 6-os kartonját (ezt az ügynökök beszervezésekor töltik ki két példányban) a kisegyházak elleni elhárítás tisztje, Hevesi Károly rendőr őrnagy töltötte ki, és ő adhatta a Filozófus fedőnevet is. A foglalkoztatás rubrikába pedig ezt írta: evangélikus egyházi reakció tevékenységének ellenőrzése. A 6-os karton tanúsága szerint a hálózati személy rangja titkos megbízott volt, ami magasabb az egyszerű ügynöknél. A statisztikai kartonban az szerepelt, hogy a Filozófust hazafias alapon szervezték be, az együttműködést pedig szívesen vállalta. Annak ellenére, hogy az adatlapokat háromévente felülvizsgálják és ha megszűnt a foglalkoztatás, leselejtezik, 1988 végén a karton még a rendszer része volt. A munkadosszié viszont, amiben a jelentéseit tárolhatták, nem került eddig elő. A Filozófus fedőnevű ügynök – a Luther Kiadónál megjelent kötet mellett – több történész kutatónál is felbukkant már. Ráadásul rengeteg kereszthivatkozásban is szerepel, azaz nevével más jelentésekben is találkozni.

Az ügynökakták nyilvánosságát egyébként az ellenzéki pártok szinte folyamatosan szorgalmazzák és próbálják átvinni a parlamenten az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket, javaslatokat, mindeddig eredménytelenül. – Egyetlen épkézláb érv nélkül szavazta le a Fidesz a parlamenti bizottságban a lengyel minta alapján kidolgozott, a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló javaslatunkat – fogalmazott lapunknak Mirkóczki Ádám. A Jobbik szóvivője jelezte, hogy a napirendre vételt ma ismét kérni fogják, de kifejtette az is, nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz mit lép erre. Szavai szerint a Fidesz a garancia arra, hogy ne derüljön ki semmi, holott ma is „élő részei” a rendszernek azok, akik ilyen vagy olyan módon érintettek az ügynökkérdésben. Azzal kapcsolatban, hogy Lehel László írhatott-e levelet az észak-koreai hatóságoknak, Mirkóczki Ádám úgy reagált, ez a leggyalázatosabb viselkedés. – Lehel László itthon tette, amit tett, a kommunista rendszer szolgálatában, de egy magyar állampolgárt felnyomni Észak-Koreában: gyalázat – mondta a Jobbik szóvivője.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke ugyancsak az ügynökakták „kinyitása” mellett érvelt. Amíg ez nem történik meg, ő úgy véli, nem tud megtisztulni az ország, nem lehet normális demokráciát építeni. Ráadásul ezek az emberek zsarolhatóvá is válnak. Most Lehel Lászlóról jelent meg cikk, de nem tudni, ki lesz a következő – mondta. Szerinte az, hogy az ügynökkérdéssel kapcsolatos javaslatukat eddig tizennégyszer szavazta le a Fidesz, önmagában beismerő vallomás. Az egyik ilyen elutasításnál, egy bizottsági ülésen például az egyik vezető fideszes politikus érve az volt, hogy 27 évvel a rendszerváltás után minek bolygatni ezt – idézte fel. A szocialista Harangozó Tamás pedig arról is beszélt lapunknak, hogy 2010 óta ötször adtak be – részben az LMP-vel közösen – javaslatot a témában, de a kormány sorra leszavazta őket.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a lapunkban közölt információk alapján szinte biztos abban, hogy annak idején beszervezte és foglalkoztatta Lehel Lászlót a pártállami állambiztonság. Nemcsak a 6-os karton megléte utal erre, amit elvileg meghamisíthattak, kiállíthatták Lehel tudta nélkül is, akár utólag, a rendszerváltozás után, hogy később ezzel zsarolhassák. A rendszerváltozás idején gyakran lehetett hallani szóbeszédeket állambiztonsági dokumentumok megsemmisítéséről, hogy egyesek dossziéjából kiemelték a munkadossziékat, másoknak hamis 6-os kartont gyártottak utólag. Tarjányi szerint azonban Lehel László esetében mindez kizárható. A többi között azért, mert túl sok dokumentum került elő, amelyek mind egy irányba mutatnak.

A 6-os karton mellett átadás-átvételi jegyzőkönyvek is vannak, amelyekben az egyik tartótiszt átadja az ügynököt egy másiknak. Más jelentésekben is találhatók a Filozófusra vonatkozó hivatkozások. Tarjányi Péter szerint szinte lehetetlen ennyi iratot úgy meghamisítani, hogy sehol se lógjon ki a lóláb, ez rendkívül sok időt követelne. Lehel László azonban nem volt és ma sem olyan fontos ember, hogy ennyi munkát fektessenek a besározásába – tette hozzá.