Ugyan Balog a levelet azzal kezdte, hogy köszönetet mondott mindazért, amit a tanárok a gyermekekért tesznek, az írás nagyobb részében a kormány eddigi és eljövendő intézkedéseiről értekezett.
Egyebek közt arról írt, a hamarosan véget érő tanévben a magyar köznevelés rendszerének évtizedek óta húzódó átalakítása zárul le. – A párbeszédnek is köszönhetjük, hogy az oktatásszervezés új rendszere egyre biztosabb lábakon áll – írta a miniszter. – Mostanra jól láthatjuk azt is, kik maradtak meg a szakma talaján s kik igyekeztek a politikai mezőben hasznosítani az átalakítás nehézségeiből keletkezett feszültségeket – folytatta, hozzátéve, hogy folytatni kívánják a párbeszédet „mindazokkal, akik szakmai alapokon, a jobbítás szándékával, a rájuk bízottak érdekében fogalmazzák meg bírálataikat.”
A miniszter arról is írt, az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy újabb források áramoljanak a köznevelésbe, de nemcsak az iskolák versenyképessége fontos, hanem a fiatalok hazaszeretetének mélyítése is.
Ezt követően tért rá Balog a bérekre, jelezve, hogy idén szeptemberben átlagosan 3,5 százalékkal nő a pedagógusok bértömege. Mint felidézte, az oktatás területén a bruttó átlagbér 2010 és 2017 januárja között 41,9 százalékkal nőtt, míg a nemzetgazdasági átlagbér ugyanezen időszak alatt csak 35,2 százalékkal. Így idén januárban az oktatásban magasabb volt az átlagbér (bruttó 279 ezer forint), mint a nemzetgazdaságban (bruttó 274 ezer forint) általában. Igaz, Balog arra már nem tért ki, hogy a tanári bérek értékét – miután már nem követik a minimálbér változását, és az alapjukként szolgáló vetítési alapot sem emelték évek óta – csökkenti a minimálbér és a garantált szakmai bérminimum emelése. Emiatt hamarosan egy érettségivel szinte ugyanannyit lehet majd keresni, mint amennyi fizetés egy kezdő pedagógusnak jár.
Az Emmi-vezető levelében arra is kitért, hogy növelni kellene a hátránnyal küzdő gyermekekkel foglalkozó pedagógusok létszámát és javítani munkakörülményeiken, hogy nőtt a tanári pályára jelentkezők létszáma, míg „fontos kihívásként” említette az új Nemzeti Alaptanterv kidolgozását és a kilenc évfolyamos iskola lehetőségéről folytatott párbeszédet.
