El van tévedve az ellenzék, amikor korrupciót emleget a kormány tevékenysége kapcsán; ez nem korrupció, ez maga a rendszer, melynek neve feudalizmus – jelentette ki Lányi András a Heti Válasznak adott interjújában. Az író-ökológus azt is felrótta az ellenzéknek, hogy ott üti a kormányt, ahol az támogatható vagy védhető módon politizál, mint például a migráció kérdésében.
Az ELTE humánökológiai tanszékének alapítója úgy látja, Schiffer András szalasztotta el a magyar ökológiai politika utolsó nagy pillanatát, amikor Sólyom László elnökké választása után megpuccsolta közösen tervezett pártalapítási kísérletüket, de Lányi „Lehet más az LMP!”-felkiáltással azt mondta, ma már örömmel segít nekik is.
Az író-ökológus szerint Orbánt Budán lehet csak leváltani, Pesten megbukik magától. Úgy véli, Budán még él az az értelmiség és középosztály, amely a Fideszt hatalomra segítette, de azóta egyre meghasonlottabban figyeli a fejleményeket. Lányi András szerint jövőre senki nem váltja le Orbánt, de 2019-ben az önkormányzati választás még felülírhatja a várakozásokat. Mint mondta: „Akié Budapest, azé lesz előbb-utóbb az ország. Buda kulcsfontosságú.”
Szerinte a Fideszért már egyre kevesebben lelkesednek, a többség csak félelemből vagy haszonlesésből szolgálja. Arról is beszélt, hogy a mostani helyzet a nyolcvanas évekre emlékezteti. „Bementél a főnöködhöz, aki jól megfenyegetett valami rendszerellenes vétségedért, azután négyszemközt dőlt belőle a panasz és az elkeseredés az általa kiszolgált hatalom ellen.”
Lányi úgy látja, a Jobbik a „legrosszabbik”, véleménye szerint majdnem mindegy, hogy Vona Gábor mostanáig hazudta magát szélsőséges rasszistának vagy most hazudja magát mérsékelt konzervatívnak. Szerinte az ilyen „átlátszóan hazug” embernek semmi keresnivalója a parlamentben. Hozzátette, hogy a lebutított kormánypropaganda arroganciája, cinizmusa ennél semmivel sem különb.
A kormányzati médiakampányok kapcsán feltette azt a kérdést is, nem a holdudvar tartja-e markában a Fideszt.
Az író-ökológus szerint a hűbéri abszolutizmus rendszerének kiépítése zajlik Magyarországon. Egy XIV. Lajos korából vett példával illusztrálta, hogyan működik ez a fajta rendszer. Mint mondta, akkoriban nagy kitüntetésnek számított, ha egy udvaronc kitörölhette az uralkodó ülepét, közben elintézhetett magának ezt-azt, így dőlt el, kit ítélnek halálra, kiből lesz hadtestparancsnok, akik „lényegesebben jobbak voltak seggtörlésben, mint hadviselésben”. Lányi szerint épp ez a baj a magyar gazdasággal is. Úgy véli, „akit ma kineveznek Mészáros Lőrincnek, annak lövése nincs arról, amit csinál. A kommunistáknál kissé más volt a helyzet, a síkhülyét idővel olyan váltotta, aki hallgatott a főmérnökére.” Hangsúlyozva, hogy „ez talán most is bekövetkezne előbb-utóbb. De nincs többé időnk: hullunk lefelé Európa pereméről.”
Lányi Andás szerint nem a gazdaság, csak a mutatói vannak rendben, hiszen „uniós pénzből felpörgették az építőipart, hogy improduktív állami beruházásokkal zsíros megrendelésekhez juttassák az oligarchát”.
Az ökológus azt mondta, Sorost és ügynökhálózatát a kormánypropaganda találta ki a cári, a bolsevik és putyini Oroszországban bevált minták nyomán, hogy megszemélyesítse a magyarságra leselkedő halálos veszedelmet, amelytől csak Orbán Viktor védhet meg bennünket.
Az Élőlánc Magyarországért alapítója szerint igenis lehetséges egyetértés konzervatív és baloldali szakemberek között, például oktatásügyben. Emlékeztetett egy tavaszi konferenciára, ahol egy asztalhoz ültek a Tanítanék mozgalomhoz közel álló szakemberek, a Nemzeti Pedagógus Kar és az Oktatási Hivatal vezetője is. A közös célok úgy valósulhatnak meg Lányi András szerint, ha a bozótharcot felváltja a szakmai párbeszéd, mert akkor a többi már a pedagógustársadalmon múlik.
Az író arról is beszélt, hogy bár az első Fidesz-kormány idején maga is részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely az etikaoktatás alapjait fektette le, az erkölcstan bevezetésének módjával nem ért egyet.
