Von der Leyen nagy ígéreteket tett a versenyképességről
Egy év telt el a Draghi-jelentés bemutatása óta, amely az európai versenyképesség jövőjét hivatott kijelölni. Von der Leyen szerint az elmúlt időszakban a bizottság gyakorlati politikákká formálta a javaslatokat, és már kézzelfogható eredmények is láthatók. Az elnök három kulcsterületet emelt ki: az innováció erősítését, a dekarbonizáció és a versenyképesség összehangolását, valamint a külső függőségek csökkentését.
Von der Leyen Draghi munkáját méltatta, de elismerte, hogy a versenyképességi javaslatok hatásához még politikai támogatás kell. Fotó: AFP
Von der Leyen beszédében kiemelte, hogy a Draghi-jelentés nem csupán akadémiai tanulmány volt, hanem egy valódi cselekvési terv, amelynek célja az európai gazdaság újraindítása. Mint mondta:
Nem az számít, hány stratégiát fogadtunk el, hanem az, milyen hatásuk van a valóságban. Tudjuk, hogy a versenyképesség a munkahelyekről, a tisztességes bérekről és a jó vállalati profitokról szól. Alapvetően az európai életformáról van szó.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy hivatalba lépése után az első lépés a versenyképességi iránytű elfogadása volt, amely a Draghi-jelentés ajánlásait fordította át konkrét politikákba. Ezt követően több kezdeményezés is elindult, például:
Az elnök elsőként az innováció kérdését érintette. Úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia alakítja át a globális technológiai versenyt, és Európa ebben nem csupán kihívó, hanem számos területen vezető is. Példaként hozta fel a szuperszámítógépek fejlesztését:
Hat évvel ezelőtt két szuperszámítógépünk volt a globális top tízben. Az első mandátumom elején nagyarányú beruházásokról döntöttünk a nagy teljesítményű számítástechnika területén. Ma négy szuperszámítógépünk van a globális top tízben, köszönhetően a Jupiternek Németországban és a HPC6-nak Olaszországban.
Von der Leyen szerint ezek a lépések azt mutatják, hogy az uniós befektetések elkezdtek megtérülni, és Európa kedvező pozícióban van az MI-versenyben. Az elnök hangsúlyozta, hogy Európa most nem késlekedik, mint harminc éve, amikor a digitalizációban lemaradt a világpiacon.
Ezúttal Európa nem kullog, hanem az élen jár. Az európai vállalatok számos mesterségesintelligencia-alkalmazásban vezető szerepet töltenek be
– jelentette ki. Példaként egy svéd startupot említett, amely rekordidő alatt érte el a milliárdos bevételt, és rövid időn belül a globális szoftverpiac meghatározó szereplőjévé vált. Von der Leyen hozzátette, hogy 2025-ben az európai vállalkozások MI-alkalmazásainak száma éves szinten 67 százalékkal nőtt. A bizottság célja, hogy a kontinens továbbra is az élmezőnyben maradjon, ennek érdekében MI-gyárak és hamarosan gigagyárak is épülnek.
Ez nem egy befejezett küldetés. Ez a következő évtized feladata, hogy Európa a mesterséges intelligencia vezető kontinensévé váljon
– mondta. Az elnök kritikusan szólt az egységes piac jelenlegi állapotáról is. Rámutatott: az IMF számításai szerint a belső akadályok olyan hatással járnak, mintha a termékekre 45 százalékos, a szolgáltatásokra pedig 110 százalékos vámot vetnének ki.
Ez nem lehet így. Nem fordulhat elő, hogy könnyebb legyen az óceánon túl üzletet találni, mint egy európai határon átlépve
– fogalmazott. A bizottság ezért egy 2028-ig szóló ütemtervet jelentett be az egységes piac erősítésére, amely konkrét határidőkkel és mérhető célokkal segítené a folyamat felgyorsítását.
Energiafüggőség és a dekarbonizáció
A beszéd második pillérét, a dekarbonizáció és a versenyképesség összehangolását Von der Leyen az energiapolitikával vezette fel.
Európa túlzottan függ az importált fosszilis energiahordozóktól, ezért a számláinkat a globális piacok diktálják. A megoldás az otthon előállított energia, a megújulók és a nukleáris
– hangsúlyozta. Az elnök példaként említette a szélerőművek engedélyezési idejének kétharmados csökkentését, valamint a több mint 40 milliárd eurós rekordberuházást, amely 2025 első felében érkezett az európai szélerőmű-szektorba. A bizottság további infrastrukturális projekteket is előkészít, például az ír–francia Celtic interkonnektort vagy a Franciaország és Spanyolország közötti kapacitásbővítést. Von der Leyen kiemelte, hogy a tiszta technológiák globális piaca rohamosan növekszik, és Európának ipari nagyhatalomként kell helytállnia.
Az európai iparágak élen járnak a dekarbonizációban. A jó irányba haladnak, és ezért ösztönözni és jutalmazni kell őket. Ellenkező esetben ismét másoktól függünk majd, ha az acélt, a cementet vagy az alapvető nyersanyagokat nézzük
– figyelmeztetett. A Clean Industrial Deal keretében például akkumulátorgyártási beruházásokat ösztönöznek, mivel az akkumulátorok minden más tiszta technológia alapját képezik. A bizottság 1,8 milliárd eurós tőkét különített el e célra.
Az elnök végül a Draghi-jelentés harmadik pilléréről, a függőségek mérsékléséről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína uralja a kobalt, a ritkaföldfémek és a grafit feldolgozását, ami európai gyártósorokat sodorhat veszélybe. Ezért új kereskedelmi megállapodásokat emelt ki – többek között a Mercosurral, Mexikóval, Svájccal és Indonéziával –, valamint stratégiai partnerségeket Kanadával és Kazahsztánnal.
A diverzifikáció az első lépés, de a munka otthon kezdődik
– hangsúlyozta Von der Leyen. Elmondta, hogy az EU idén 47 stratégiai projektet választott ki a kritikus nyersanyagok területén, amelyek között finnországi réz- és kobaltbányászat, portugál lítiumfeldolgozás és olaszországi akkumulátor-újrahasznosítás is szerepel.
Von der Leyen a körforgásos gazdaságról és a védelemről
A bizottság elnöke a beszéd végén külön kitért az újrahasznosításra is, amely szerinte az ellátásbiztonság központi eleme.
Minden egyes kilogramm nyersanyagból 33 százalékkal több kibocsátást produkálunk, mint az Egyesült Államok, és 400 százalékkal többet, mint Kína. Gondoljunk csak bele, mekkora versenyelőnyt jelenthet, ha ezt nagyobb léptékben is meg tudjuk valósítani
– hangsúlyozta. A körforgásos gazdaság az akkumulátorok esetében már kézzelfogható lépésekkel indulhat el, és Von der Leyen szerint a hulladékból is versenyképességi előnyt lehet kovácsolni. A másik kiemelt terület a védelem volt, ahol az elnök szerint Európa nem engedheti meg magának a túlzott külső függőséget.
Egy függetlenebb európai védelem nem egyik napról a másikra valósul meg. De teljesen világos, hogy Európának most a saját biztonsága oroszlánrészét kell viselnie
– jelentette ki. A bizottság ezért indította el a Readiness 2030 programot, amely akár 800 milliárd euró védelmi beruházást mozgósíthat, ebből 150 milliárd eurót közös beszerzésekre szánva. Az elnök beszéde végén hangsúlyozta, hogy a vállalkozások és a munkavállalók nem várhatnak tovább. Példaként hozta a hat bürokráciacsökkentő csomagot, amelyek évente nyolcmilliárd euróval mérsékelhetik a cégek terheit, de ezekhez is gyors döntésekre van szükség a társjogalkotók részéről.
Mindannyian tudjuk, mit kell tenni. Mindannyian tudjuk, hogy a megszokott működés már nem elég. És ez az én záró üzenetem is. Az európai emberek azt várják tőlünk, hogy döntsünk, cselekedjünk és szállítsuk az eredményeket. Már bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk hegyeket megmozgatni, ha van bennünk ambíció, egység és sürgősség
– fogalmazott Von der Leyen. Hozzátette, hogy a Draghi-jelentés köré felépített program minden tagállam és az Európai Parlament támogatását bírja, így most a végrehajtásnak kell következnie.
Ez a mi választásunk Európa jövőjéért, a jólétért, a függetlenségért és a közös Európáért
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
