Orbán hangsúlyozta, Európa komoly kérdésekkel szembesül már évek óta, amelyekre viszont eddig nem tudott jó válaszokat adni. Példaként említette a feltörekvő országok uniósnál jobb gazdasági teljesítményét, versenyképességét, az elmúlt időszak terrorcselekményeit, a külpolitikai kérdéseket, valamint a népesedési kihívásokat.
A vita tart ezekben a témákban, a kérdések pedig érinteni fogják Magyarország jövőjét, ezért érdemes felkészülten részt venni benne – mondta, hozzátéve: a nemzeti konzultációban világos jelzőoszlopokat ütöttek le az emberek, neki pedig ezekhez képest kell irányítania a magyar diplomáciát.
A külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatos véleményekről a miniszterelnök azt mondta: míg a Velencei Bizottság állásfoglalása a jogi okfejtés mellett „politikai epeömlést” tartalmazott, addig az amerikaiak véleménye „izgalmas”, beavatkozásuk ebbe a vitába „érdekes vállalkozás”. Az Egyesült Államokban ugyanis – fejtette ki – a magyarnál sokkal szigorúbb szabály van, ott a külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó előírások brutálisak, „mi az amerikaiakhoz képest finomak és udvariasak vagyunk”.
Szerinte felfoghatatlan, hogy „ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni, miért szégyelli azt bevallani”.
Arra a felvetésre, hogy több érintett szervezet is polgári engedetlenséget hirdetett a jogszabállyal kapcsolatban, a kormányfő úgy reagált: ha a magyar nép választott képviselői törvényt alkotnak, akkor azt mindenkinek be kell tartania. Megjegyezte, a magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincs.
