Kvótaügy: kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen

Budapest mellett Varsónak és Prágának is hivatalos felszólítólevelet küldenek.

Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság jelentést tett közzé a menedékkérők unión belüli áthelyezésének állásáról. E szerint a mechanizmus keretében eddig 20 869 embert helyeztek át: 13 973-at Görögországból, 6896-ot pedig Olaszországból. Az áthelyezések üteme idén jelentősen felgyorsult, január eleje óta 10 300 személyt helyeztek át, ami ötszörös növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest – közölték.

Az EB az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén elért eredményekről is beszámolt. A korábban elfogadott mintegy 22 ezerből eddig 16 419 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át uniós országokba Jordániából, Libanonból és Törökországból.

A Törökországból a görög szigetekre történő napi átkelések száma változatlanul nagyjából napi 50 körül alakul, a migrációs megállapodás keretében pedig eddig 1789 migránst küldtek vissza Törökországba Görögországból.

A testület emellett sürgette az uniós határ- és parti őrség kiépítésének további felgyorsítását, noha – mint írták – az EU külső határainak védelme jobb minden korábbinál, ugyanis 1600 szakértő támogatja a nemzeti erőket Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök – az EB döntésére reagálva – az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián kijelentette, a cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában.

„A kormány határozottan meg van győződve arról, hogy nem vesz részt az elosztásban, nem kapcsolódik be a kötelező kvóták rendszerébe” – jelentette ki. „Bármiféle eljárás megindítása esetén készek vagyunk ezt az álláspontunkat megvédeni, és érveket tenni le az asztalra, miért rossz a kötelező kvóták útja” – szögezte le a cseh miniszterelnök.

Sobotka szerint a cseh kormány kész párbeszédet folytatni az Európai Bizottsággal és megindokolni álláspontját. „Ebben a vitában megindokoljuk álláspontunkat, véleményünket, és védeni fogjuk a Cseh Köztársaság álláspontját. Úgy vélem, hogy jelenleg Csehországot semmiféle büntetés nem fenyegeti” – mondta.

Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő pedig közölte: a lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével. Kiemelte, hogy Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.

„Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket” – állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem kellene-e a kvótából legalább egy jelképes létszámot befogadni, hangsúlyozta: Varsó számára „nem a jelképek, hanem a valós megoldások a fontosak”. Rámutatott: egyetlen uniós tagállam sem teljesítette a 2015-ben megszabott kvótát. Leszögezte azt is: a visegrádi csoport (az EB által jelenleg bírált Csehország, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia is) egy hangon beszél e témában.

Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a médiának nyilatkozva úgy értékelte: a keddi bizottsági döntés megnehezítheti az átfogó kompromisszum elérését a migráció ügyében, „feleslegesen növeli a politikai feszültségeket, melyekből az EU-ban amúgy is sok van”, és nem segíti elő a migrációs válság valódi megoldását. Megerősítette, hogy a kormány kész az Európai Bíróság előtt megvédeni „nemcsak politikai, hanem jogi álláspontjának is a helyességét”.

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában elhibázottnak minősítette az uniós menekültelosztási politikát. Úgy vélte, inkább „az ötletadóknak kellene vállalniuk a felelősséget, ahelyett, hogy ma szelektíven, egyes tagállamokat bűnbakká tesznek”. Az EB keddi döntéséről Szczerski kijelentette: a testület „teljesen hibás, elfogadhatatlan utat választott”.

„Amennyiben valaki megszegi az uniós jogot, szankciókra kell számítania” – kommentálta a helyzetet a Lengyelország nevében a 2015-ös egyszeri kvótát jóváhagyó, korábban kormányzó, jelenleg ellenzéki Polgári Platform nevében nyilatkozva Borys Budka képviselő, volt igazságügyi miniszter.

A lengyel külügyminisztérium közleményben leszögezte: a kötelező befogadási kvóta ügyében kilátásba helyezett kötelezettségszegési eljárás elmélyíti az Európai Unió megosztottságát. Hangsúlyozzák, hogy a migrációs válság során Lengyelország szolidaritást tanúsít a többi uniós tagállammal szemben, egyebek között részt vesz a külső EU-határok védelmében. Csak 2016-ban 433 lengyel határőr vett részt az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex műveleteiben. Emellett Lengyelország tavaly a szíriai és iraki konfliktusok áldozatainak megsegítésére mintegy 118,5 millió zloty (28,3 millió euró) értékű humanitárius segítséget nyújtott – idézik fel. A tárca emlékeztetett arra is, hogy Lengyelország jelentősen korlátozta az uniós tagállamokra nehezedő migrációs nyomást azáltal, hogy tavaly több mint egymillió, Ukrajnából és Lengyelország keleti határain át érkező migránst és menekültet fogadott be. A dokumentumban emellett rámutatnak: a 2015-ös egyszeri befogadási kvóta keretében vállalt kötelezettségét eddig egyetlen uniós tagállam sem teljesítette.

A lengyel külügyi tárca arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bíróság még nem hozott döntést a Magyarország és Szlovákia részéről kezdeményezett kvótaügyi perben, melybe Budapest és Pozsony oldalán Varsó is beavatkozott. Az Európai Bizottságnak a bírósági döntést megelőző lépését a független törvényszék iránti nyomásgyakorlásként lehet értelmezni – állapítják meg a dokumentumban.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten a német Der Spiegel lapnak azt mondta: jogi eljárásokkal fognak szembesülni, akik nem vesznek részt a kvótarendszerben. Úgy fogalmazott, ez nem fenyegetés, de világossá kell tenni, hogy végre kell hajtani a döntéseket. Az európai szolidaritás ugyanis nem lehet egyirányú utca – mondta Juncker.

Magyarország a kezdetektől elutasította a rendszert, pedig az eredeti tervek szerint a kedvezményezettje lett volna, vagyis innen is áthelyeztek volna menedékkérőket. Csakhogy ha a magyar kormány részt vesz ebben, akkor itt kellett volna ellátni az áthelyezésre várókat, illetve megszervezni a szétosztásukat. Ehelyett a menedékkérőket egyszerűen továbbengedték Ausztria és Németország felé. 

A kvótarendszer ellenzői szerint ez a megoldás meghívó lenne az Európába vágyó migránsoknak, illetve – ezt szokta hangsúlyozni a magyar kormányzati kommunikáció is – elvenné az államok jogát, hogy maguk mondják meg, kit engednek be a területükre.

„Amíg én állok itt és én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a déli határon is állni fog a kerítés, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát. Amíg az ország demokratikus alapokon áll, nem engedjük, hogy Brüsszel lopakodva elvegyen a jogainkból” – mondta hétfői napirend előtti felszólalásában, a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, könnyen lehet, hogy már a háttérben megindult folyamat tudatában.

Virginia Raggi római főpolgármester, az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa kedden bejelentette, hogy Róma nem kíván több migránst befogadni a városra jelenleg is nehezedő migrációs teher miatt. Facebook-profilján közölte: levélben jelezte a római prefektusnak és a belügyminisztériumnak, hogy az olasz fővárosnak moratóriumra van szüksége, az újonnan érkező migránsok befogadásának leállításával.

A Rómát egy éve vezető főpolgármester hangsúlyozta, hogy a városra „erős” migrációs teher nehezedik, a korábbi városvezetéstől örökölt befogadási rendszer nem működik, a migránstáborokra fordított források célt vesztettek, és nem a rászorulókat segítik. Hozzátette: a migránsok befogadásának leállítására a római lakosság miatt is szükség van, további „társadalmi feszültségek elkerülésére”. Virginia Raggi kijelentette, lehetetlennek és kockázatosnak tartja újabb befogadási központok megnyitását Rómában. Megjegyezte, hogy minél előbb egyeztet a migránsok olaszországi szétosztását irányító belügyminiszterrel a migránsok „ellenőrizetlen” érkezésének leállítására. (MTI)