Parlamenti jóváhagyás a civilek megbélyegzésére

A Velencei Bizottság véleménye alapján puhult egy kicsit a javaslat, de a lényeg, a megbélyegzés marad.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően, 130 kormánypárti képviselő támogatásával megszavazta az Országgyűlés az itthon és nemzetközi szinten is nagy felháborodást keltő, civileket megbélyegző fideszes javaslatot, a külföldi támogatással Magyarországon működő civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetet. A Jobbik képviselői tartózkodtak, míg a többi ellenzéki párt nemmel szavazott.

A röviden csak civiltörvényként emlegetett javaslatot még április elején nyújtotta be a parlamentnek a fideszes Gulyás Gergely, Kósa Lajos és Németh Szilárd. A jogszabály lényege, hogy az évente legalább 7,2 millió forintnyi külföldi támogatáshoz jutó civil szervezeteknek „külföldről támogatott szervezetként” kell regisztráltatniuk magukat, és ezt a megkülönböztető címkét a honlapjukon, illetve kiadványaikban is közzé kell tenniük. 

A sajtóhírek szerint orosz és izraeli mintára készített törvényjavaslat nem lehetetleníti el közvetlenül a szervezeteket, de bélyeget ragaszt rájuk: a törvénymódosítás szerzői a pénzmosás és a terrorizmus megelőzésével, illetve a közélet átláthatóságával indokolják a regisztrációs és beszámolási kötelezettséget, vagyis a bűnözés és a külföldi befolyás lehetőségével egy lapon említve az olyan emberi jogi szervezeteket, mint például az Amnesty International vagy a Magyar Helsinki Bizottság.

Az utóbbi időben a kormányzati oldalról számtalanszor elhangzott, hogy a külföldről támogatott civileket gyakorlatilag megkülönböztetés nélkül Soros György előretolt helyőrségének vagy éppen embercsempészek cinkosának nevezik. A civil kifejezés így sokaknk szitokszóvá, de legalábbis a gyanús szinonimájává válhat. Mindeközben a törvény nem vonatkozik olyan szervezetekre, amelyek magyar állami forrásokból kiszervezett kormánypárti kampányt folytatnak.

Ezek közül is kiemelkedik a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyről nemrég derült ki, hogy több mint félmilliárd forintnyi közpénzhez jutott a Magyar Villamos Műveken keresztül. Csizmazia László pedig néhány hete a Magyar Nemzetnek ismerte el, hogy az előző években 20 és 40 millió forint közti támogatást kaptak a Fidesz pártalapítványától.

A nemzetközi színtérre is elérő viták hatására a kormány felkérte az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó testületét, hogy foglaljon állást a javaslatról. A Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően puhult ugyan valamennyit a javaslat, de a Fidesz kitart például amellett, hogy az érintetteknek viselniük kell a kiadványaikban a „külföldről támogatott szervezet” minősítést.

A benyújtott módosító indítványok alapján annyi változik, hogy nem három, hanem egy év alatt lehet kikerülni a nyilvántartásból, ha egy szervezet már nem kap külföldi támogatást; illetve nem szüntetik meg automatikusan azokat a szervezeteket, amelyek elmulasztják a regisztrációt. Emellett annyi könnyítés lehet a jogszabályban, hogy az 500 ezer forintnál kisebb adományokat nem kell tételesen, az adományozó nevével együtt közzétenni.

Az Országgyűlés ma még többek között dönt a kormány adócsomagjáról, továbbá új jogszabályt alkothat a büntetőeljárásról és az ügyvédi tevékenységről. A parlament jóváhagyta az iraki magyar katonai szerepvállalás bővítéséről szóló határozati javaslatot – erről hamarosan külön cikkel jelentkezünk –, amihez kétharmados többségre volt szükség, de Fodor Gábor, Szabó Szabolcs és Szelényi Zsuzsanna független képviselők kisegítették a kormányt.

Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni, és ehhez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását. A párt társelnöke a szavazást követően, sajtótájékoztatón azt mondta, semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Ettől a jogszabálytól az ország nem lesz jobb hely, sőt a törvény ellehetetlenít olyan civil szervezeteket, amelyek segítettek, amikor feladatokat vállaltak át az államtól – értékelte Szél Bernadett.

Ikotity István LMP-s képviselő szerint a kabinet súlyos szereptévesztésben van, mert a kormányzás helyett a társadalmi szervezetek szétverésével foglalkozik. A negyvenes évekre volt jellemző, hogy először felszámolták a pártokat, majd a civil szervezeteket, amivel óriási károkat okoztak a társadalomnak – jelentette ki. Azt mondta, ha a kormány az átláthatóságon akar javítani, akkor először saját háza táján kellene söprögetni, mert számos olyan „álcivil” szervezet létezik, amelyeket a kabinet politikai okokból tart fent. A két képviselő „Külföldről finanszírozott politikusok vagytok!” feliratú transzparenst tartott fel, amely Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt ábrázolta. (MTI)