Parlamenti jóváhagyás a civilek megbélyegzésére

A Velencei Bizottság véleménye alapján puhult egy kicsit a javaslat, de a lényeg, a megbélyegzés marad.

MN
2017. 06. 13. 10:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően, 130 kormánypárti képviselő támogatásával megszavazta az Országgyűlés az itthon és nemzetközi szinten is nagy felháborodást keltő, civileket megbélyegző fideszes javaslatot, a külföldi támogatással Magyarországon működő civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetet. A Jobbik képviselői tartózkodtak, míg a többi ellenzéki párt nemmel szavazott.

A röviden csak civiltörvényként emlegetett javaslatot még április elején nyújtotta be a parlamentnek a fideszes Gulyás Gergely, Kósa Lajos és Németh Szilárd. A jogszabály lényege, hogy az évente legalább 7,2 millió forintnyi külföldi támogatáshoz jutó civil szervezeteknek „külföldről támogatott szervezetként” kell regisztráltatniuk magukat, és ezt a megkülönböztető címkét a honlapjukon, illetve kiadványaikban is közzé kell tenniük. 

A sajtóhírek szerint orosz és izraeli mintára készített törvényjavaslat nem lehetetleníti el közvetlenül a szervezeteket, de bélyeget ragaszt rájuk: a törvénymódosítás szerzői a pénzmosás és a terrorizmus megelőzésével, illetve a közélet átláthatóságával indokolják a regisztrációs és beszámolási kötelezettséget, vagyis a bűnözés és a külföldi befolyás lehetőségével egy lapon említve az olyan emberi jogi szervezeteket, mint például az Amnesty International vagy a Magyar Helsinki Bizottság.

Az utóbbi időben a kormányzati oldalról számtalanszor elhangzott, hogy a külföldről támogatott civileket gyakorlatilag megkülönböztetés nélkül Soros György előretolt helyőrségének vagy éppen embercsempészek cinkosának nevezik. A civil kifejezés így sokaknk szitokszóvá, de legalábbis a gyanús szinonimájává válhat. Mindeközben a törvény nem vonatkozik olyan szervezetekre, amelyek magyar állami forrásokból kiszervezett kormánypárti kampányt folytatnak.

Ezek közül is kiemelkedik a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyről nemrég derült ki, hogy több mint félmilliárd forintnyi közpénzhez jutott a Magyar Villamos Műveken keresztül. Csizmazia László pedig néhány hete a Magyar Nemzetnek ismerte el, hogy az előző években 20 és 40 millió forint közti támogatást kaptak a Fidesz pártalapítványától.

A nemzetközi színtérre is elérő viták hatására a kormány felkérte az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó testületét, hogy foglaljon állást a javaslatról. A Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően puhult ugyan valamennyit a javaslat, de a Fidesz kitart például amellett, hogy az érintetteknek viselniük kell a kiadványaikban a „külföldről támogatott szervezet” minősítést.

A benyújtott módosító indítványok alapján annyi változik, hogy nem három, hanem egy év alatt lehet kikerülni a nyilvántartásból, ha egy szervezet már nem kap külföldi támogatást; illetve nem szüntetik meg automatikusan azokat a szervezeteket, amelyek elmulasztják a regisztrációt. Emellett annyi könnyítés lehet a jogszabályban, hogy az 500 ezer forintnál kisebb adományokat nem kell tételesen, az adományozó nevével együtt közzétenni.

Az Országgyűlés ma még többek között dönt a kormány adócsomagjáról, továbbá új jogszabályt alkothat a büntetőeljárásról és az ügyvédi tevékenységről. A parlament jóváhagyta az iraki magyar katonai szerepvállalás bővítéséről szóló határozati javaslatot – erről hamarosan külön cikkel jelentkezünk –, amihez kétharmados többségre volt szükség, de Fodor Gábor, Szabó Szabolcs és Szelényi Zsuzsanna független képviselők kisegítették a kormányt.

Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni, és ehhez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását. A párt társelnöke a szavazást követően, sajtótájékoztatón azt mondta, semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Ettől a jogszabálytól az ország nem lesz jobb hely, sőt a törvény ellehetetlenít olyan civil szervezeteket, amelyek segítettek, amikor feladatokat vállaltak át az államtól – értékelte Szél Bernadett.

Ikotity István LMP-s képviselő szerint a kabinet súlyos szereptévesztésben van, mert a kormányzás helyett a társadalmi szervezetek szétverésével foglalkozik. A negyvenes évekre volt jellemző, hogy először felszámolták a pártokat, majd a civil szervezeteket, amivel óriási károkat okoztak a társadalomnak – jelentette ki. Azt mondta, ha a kormány az átláthatóságon akar javítani, akkor először saját háza táján kellene söprögetni, mert számos olyan „álcivil” szervezet létezik, amelyeket a kabinet politikai okokból tart fent. A két képviselő „Külföldről finanszírozott politikusok vagytok!” feliratú transzparenst tartott fel, amely Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt ábrázolta. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.