„Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely méltánytalanul sújtja a magyar civil szervezetek egy célzott csoportját, akik közül sokan a korrupció elleni harcot, valamint az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmét tekintik fő feladatuknak” – írta közleményében az Amerikai Nagykövetség.
Hozzátették: az új törvény megbélyegez helyi szervezeteket — különösen azon kormányzati kommunikáció kontextusában, mely a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket úgy ábrázolja, mint amelyek a társadalom érdeke ellenében tevékenykednek –, és elrettentő hatással lesz a magyarok önszerveződésére és azon képességére, hogy aggodalmaikat demokratikus úton hozzák a kormány tudomására.
A nagykövetség közleményében hangsúlyozta, amennyiben életbe lép, a törvény visszalépést fog eredményezni a NATO, az EU és az EBESZ által képviselt egyesülési jog és szólásszabadság érvényesülése tekintetében, valamint a civil szervezetek támogatása iránti közös elkötelezettségükben.
Azt is megjegyzik, hogy azon állítások, melyek szerint ez a jogszabály az Egyesült Államokban létező, idegen ügynökök bejegyzéséről szóló törvényen alapul, nem valósak.
Korábban a német külügyminisztérium szóvivője is aggodalmát fejezte ki a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló magyar törvény miatt.
Martin Schäfer közölte: az érintettekkel folytatott konzultáció nélkül elfogadott jogszabállyal Magyarország olyan államok közé kerül, mint Oroszország, Kína vagy Izrael, amelyek számára a civil szervezetek munkájának finanszírozása külföldi támogatók révén „ellenséges vagy legalábbis barátságtalan eljárás”. Leszögezte: a német kormány számára fontos érték a véleményszabadság, a civiltársadalmi szervezetek védelme és munkájuk szabadsága.
Ezzel szemben a magyar törvény „erősen azt a benyomást kelti, mintha a külföldi részfinanszírozással működő civil szervezetek munkájának megnehezítését szolgálná” – tette hozzá a külügyi szóvivő.
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban az MTI beszámolója alapján arról beszélt, hogy jogos a magyar emberek igénye, hogy tudják, ki finanszírozza külföldről a civil szervezeteket, és ha azoknak nincs szégyellnivalójuk, akkor nem pontosan érthető, miért ellenzik, hogy felfedjék külföldi finanszírozóik kilétét.
A külügyminiszter hangsúlyozta, „az ember azt várná el a szociáldemokrata vezetésű német külügyminisztériumtól”, hogy alapos információk alapján fogalmaznak meg bírálatokat más országokkal szemben, és nem elfogult, alaptalan vádak alapján. Felvetette a kérdést, hogy „a német kormány mitől fél”, hogy mi derülhet ki a civil szervezetek finanszírozásáról?
Szijjártó Péter furcsállta, hogy a német kormány az átláthatóság irányába mutató jogszabályt kritizálja: „Természetesen mi a jövőben is tartózkodni fogunk attól, hogy más európai uniós országok jogszabályalkotását kritizáljuk” – idézte a minisztert az MTI.
