Alkotmánybíróság elé küldte a civiltörvényt az LMP

Beadta az aláírásokkal támogatott kérelmet, amely a párt szerint narancssárga csillaggal jelöl meg szervezeteket.

MN
2017. 07. 11. 9:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól az LMP abban a beadványban, amelyet a párt társelnöke kedden nyújtott be a testülethez – írja az MTI.

A tudósítás szerint Hadházy Ákos a hatvan képviselői aláírással támogatott kérelem beadása előtt azt mondta, a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem „narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket”.

A politikus szerint a törvény nem teljesíti a jogbiztonság feltételeit, mert nem határozza meg egyértelműen, hogy mit jelent a külföldről érkező támogatás.

A jogszabály diszkriminatív is, mert nem vonatkozik a sport-, a párt- és az egyházi alapítványokra – jelentette ki, hozzátéve, a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát is veszélyezteti.

Hadházy Ákos a törvényben kilátásba helyezett szankciókat, például a civil szervezetek feloszlatásának lehetőségét is indokolatlannak és alkotmányellenesnek nevezte.

Ferenczi István, az LMP országos elnökségének tagja az MTI szerint azt mondta, a „megbélyegző” jogszabály hatalomtechnikai szempontból jó lehet a Fidesz–KDNP számára, de rövid, közép- és hosszú távon is káros az országnak. A módosítás azokat a szervezeteket is megbélyegzi, amelyek az államtól vesznek át feladatokat, ahogy azokat is, amelyek felhívják a figyelmet a hatalmat gyakorlók gyengeségeire, tévedéseire – tette hozzá.

Ismeretes, az évente legalább 7,2 millió forintos külföldi támogatással bíró civil szervezeteknek az Országgyűlés kormánypárti többsége írta elő, hogy külön regisztrálniuk kell magukat, azt pedig a kiadványaikon is fel kell tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Magyar Helsinki Bizottság már jelezte, hogy a polgári engedetlenség eszközéhez nyúl, és nem fogja nyilvántartásba vetetni magát. Az itthon és nemzetközi szinten is vitákat kavaró szabályozást vizsgálja az Európai Bizottság. Azt elemzi, hogy összhangban van-e az unió belső piaci szabályaival és alapjogi chartájával.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.