Alkotmánybíróság elé küldte a civiltörvényt az LMP

Beadta az aláírásokkal támogatott kérelmet, amely a párt szerint narancssárga csillaggal jelöl meg szervezeteket.

MN
2017. 07. 11. 9:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól az LMP abban a beadványban, amelyet a párt társelnöke kedden nyújtott be a testülethez – írja az MTI.

A tudósítás szerint Hadházy Ákos a hatvan képviselői aláírással támogatott kérelem beadása előtt azt mondta, a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem „narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket”.

A politikus szerint a törvény nem teljesíti a jogbiztonság feltételeit, mert nem határozza meg egyértelműen, hogy mit jelent a külföldről érkező támogatás.

A jogszabály diszkriminatív is, mert nem vonatkozik a sport-, a párt- és az egyházi alapítványokra – jelentette ki, hozzátéve, a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát is veszélyezteti.

Hadházy Ákos a törvényben kilátásba helyezett szankciókat, például a civil szervezetek feloszlatásának lehetőségét is indokolatlannak és alkotmányellenesnek nevezte.

Ferenczi István, az LMP országos elnökségének tagja az MTI szerint azt mondta, a „megbélyegző” jogszabály hatalomtechnikai szempontból jó lehet a Fidesz–KDNP számára, de rövid, közép- és hosszú távon is káros az országnak. A módosítás azokat a szervezeteket is megbélyegzi, amelyek az államtól vesznek át feladatokat, ahogy azokat is, amelyek felhívják a figyelmet a hatalmat gyakorlók gyengeségeire, tévedéseire – tette hozzá.

Ismeretes, az évente legalább 7,2 millió forintos külföldi támogatással bíró civil szervezeteknek az Országgyűlés kormánypárti többsége írta elő, hogy külön regisztrálniuk kell magukat, azt pedig a kiadványaikon is fel kell tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Magyar Helsinki Bizottság már jelezte, hogy a polgári engedetlenség eszközéhez nyúl, és nem fogja nyilvántartásba vetetni magát. Az itthon és nemzetközi szinten is vitákat kavaró szabályozást vizsgálja az Európai Bizottság. Azt elemzi, hogy összhangban van-e az unió belső piaci szabályaival és alapjogi chartájával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.