Mario Draghi éles kritikát fogalmazott meg: Európa önelégült és lassú

Egy évvel a Draghi-jelentés bemutatása után maga a szerző értékelte Európa állapotát. Mario Draghi szerint a kontinens növekedési modellje megingott, a függőségek egyre nőnek, és a riválisok gyorsabban reagálnak a kihívásokra. Ha az EU nem vált sebességet és nem hoz átfogó reformokat, elveszítheti nemcsak versenyképességét, hanem politikai szuverenitását is.

Mario Draghi, korábbi olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank egykori elnöke Forrás: AFP

Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke a brüsszeli versenyképességi konferencia fő szónokaként éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió gazdasági teljesítményével kapcsolatban. Szerinte a Draghi-jelentésben egy éve kijelölt fő problémák nemhogy megoldódtak volna, hanem azóta még inkább felerősödtek. „Növekedési modellünk halványul, a sebezhetőségek nőnek, és nincs világos út a szükséges beruházások finanszírozására” – mondta.

Draghi szerint Európa politikai vezetői nem érzik a helyzet súlyát, önelégülten és lassan reagálnak, miközben a világ versenytársai előrébb járnak
Fotó: AFP

Draghi szerint romlanak az uniós kilátások

A volt jegybankelnök szerint Európa növekedési modellje korábban a világkereskedelem bővülésére és a magas hozzáadott értékű exportokra épült, de ezek alapjai mára meggyengültek. Az Egyesült Államok történelmi vámemeléseket vezetett be, Kína pedig mind a belső piacokon, mind a külkereskedelemben erősebb riválissá vált. 

Az elmúlt év óta Kína kereskedelmi többlete az Európai Unióval csaknem húsz százalékkal nőtt

– figyelmeztetett. Az EU szerinte továbbra is túlzottan kiszolgáltatott külső tényezőknek. 

A védelemben való amerikai függőségünk miatt kereskedelmi ügyekben is engedményeket tettünk Washingtonnak, miközben a kínai kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés hiánya megakadályoz bennünket abban, hogy hatékonyan lépjünk fel Peking túlkapacitásaival szemben

– mondta Draghi. Az Európai Központi Bank friss becsléseire hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy az éves beruházási igény már közel 1,2 ezer milliárd euróra nőtt, miközben a fiskális mozgástér szűk. A közkiadások aránya az eddigi 24 százalékról 43 százalékra emelkedett, mivel a védelemhez kapcsolódó beruházásokat főként állami forrásokból finanszírozzák.

A beszéd egyik legélesebb része az EU döntéshozatali mechanizmusát célozta. 

Draghi szerint a tagállamok és az uniós intézmények gyakran a bonyolult eljárásokra hivatkozva halogatják a szükséges döntéseket. 

Túl gyakran mentegetjük lassúságunkat azzal, hogy ez az EU felépítéséből fakad. Néha a tétlenséget még a jogállamiság tiszteletének is beállítjuk. Én ezt önelégültségnek tartom

– jelentette ki. Úgy vélte, az Egyesült Államok és Kína sokkal rugalmasabban és gyorsabban cselekszik, miközben Európában az elhúzódó döntések bénító hatással vannak a gazdaságra. „Ha a megszokott módon folytatjuk, azzal beletörődünk a lemaradásba” – fogalmazott.

A mesterséges intelligencia és a technológiai versenyfutás

A volt jegybankelnök külön kitért a mesterséges intelligencia és a csúcstechnológiák jelentőségére. Bár az EU-ban történtek előrelépések, a lemaradás továbbra is szembetűnő. 

Az Egyesült Államok tavaly negyven nagy alapmodellt készített, Kína tizenötöt, az EU mindössze hármat

– sorolta. Az innováció és az alkalmazás területén szerinte a kis- és középvállalatok gyenge teljesítménye is súlyos gond. Az MI alkalmazása az európai kkv-k körében alig 13–21 százalék közötti, ami messze elmarad a globális versenytársaktól. Draghi három fő akadályt nevezett meg: 

• a határon átnyúló belső piaci korlátokat, 
• a túlzottan bonyolult adatvédelmi szabályozást, 
• valamint az ipari integráció hiányát.

Ha a fiatal európaiak nem találnak lehetőséget a kontinensen, akkor máshol keresik majd a siker útját

– figyelmeztetett. Úgy vélte, a kutatási forrásokat a jövőben koncentrált, nagy kockázatú, de nagy hozadékú programokra kell irányítani, amelyek erősen kötődnek az iparhoz, nem pedig széttöredezett bürokratikus keretek között működnek.

Draghi az energiaárak válságáról, az iparpolitikáról és a globális versenyről

A versenyképesség másik kulcsfontosságú tényezőjeként Draghi az energiaárakat nevezte meg. 

Az EU-ban az ipari áramárak átlagosan több mint kétszer magasabbak, mint az Egyesült Államokban. Amíg ez a különbség fennmarad, a magas technológiájú gazdaságra való átmenet megreked

– mondta. Rámutatott arra is, hogy Európa a világ legnagyobb LNG-importőre, és az Egyesült Államokból vásárolt cseppfolyós gáz ára 60–90 százalékkal drágább, mint amennyibe ugyanez az energiahordozó az amerikai piacon kerül. 

Ezért van szükség közös uniós gázvásárlásra, amely erősítené alkupozíciónkat, csökkentené a közvetítői profitokat, és mérsékelné a kitettséget a volatilis piacoknak

– hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy az energiahálózatok elégtelen összekapcsoltsága növeli a költségeket, és gátolja a megújuló energiaforrások szélesebb körű hasznosítását. A beszéd egyik legfontosabb üzenete az iparpolitika összehangolásának szükségessége volt. Draghi szerint a jelenlegi széttöredezett megközelítés nem hozhat eredményt a globális versenyben. Példaként a félvezetőipart hozta fel, amelyben a tagállami programok túl sok projektre oszlanak szét, így nem tudnak valódi súlyt képviselni. Szembeállította ezt a japán modellel, ahol a kormány koncentráltan, egyetlen nagy szereplő mögött sorakoztatta fel az állami és magántőkét. 

Európának tanulnia kell ebből a koncentrált modellből, és közös nagyipari projekteket kell indítania

– hangsúlyozta. Három eszközt tartott különösen fontosnak: az állami támogatások összehangolását, az uniós közbeszerzési politika átalakítását, valamint a versenypolitika modernizálását. Úgy vélte, hogy bizonyos ágazatokban a konszolidáció nem fenyegeti, hanem erősíti a versenyt, mivel csökkenti a párhuzamos kutatások költségeit és felgyorsítja az innovációt.

A politikai vezetők felelőssége

A beszéd végén Draghi egyértelművé tette, hogy a változtatás politikai akarat kérdése. 

Polgáraink azt várják, hogy vezetőik felemeljék tekintetüket napi gondjaikról, és közös európai sorsuk felé forduljanak. Csak rendkívüli cselekvéssel tudunk rendkívüli időkhöz méltó választ adni

– fogalmazott. Hozzátette: az EU-nak nem elég újabb stratégiákat alkotnia, konkrét határidőket, mérföldköveket és számonkérhető teljesítményt kell meghatároznia. Emlékeztetett arra is, hogy a közös piac és az euró is azért valósult meg, mert világos célokat és ütemtervet szabtak, és a politikai vezetők kitartottak mellettük.

Ha Európa valóban meg akarja őrizni szuverenitását, akkor szakítania kell az önelégült lassúsággal, és olyan lépéseket kell tennie, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartott

– mondta Draghi.

Borítókép: Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank egykori elnöke (Fotó: AFP)