Műtét után, állítólag még altatásban szállított volna a mentő egy beteget szerdán a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáról CT-re, ám a beteg még a folyosón meghalt – tudta meg több, egymástól független forrásból a Magyar Nemzet. Információink szerint szerda délután egy német állampolgárt vitt volna a rohamkocsi a klinika körülbelül 80 méterrel messzebb található, Határőr úti épületébe CT-re, de a páciens nem ért oda, még a kórházban meghalt. Az út megtételéhez egyébként rendszeresen mentőt hív a kórház, ami egyes vélemények szerint azért is problémás, mert így hosszú időre lefoglalják a legmodernebb felszereltségű mentőautót és a mentőorvost is.
Több alkalommal, e-mailben és telefonon is kerestük a kórházat, szerettük volna megtudni, miért a mentőszolgálatnak kell szállítani a betegeket kórházon belül, mi okozta a beteg halálát, és miért adnak át egy még altatásban lévő beteget olyan mentőorvosnak, akinek nincs aneszteziológusi képesítése. Kérdéseinkre azonban nem reagáltak.
A mentőszolgálatot is kerestük, hogy megtudjuk: részükről történt-e mulasztás, de lapzártáig ők sem reagáltak.
A héten egy másik beteg is életét vesztette, akinél szintén felvetődött, hogy a halálának köze van ahhoz, hogy őt is szállítani kellett CT-vizsgálatra. A tizenkét éves kislányt a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet gyermekszívklinikájáról vitték a Heim Pál Gyermekkórházba azért, mert előbbiben nincs CT-berendezés.
Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet igazgatója lapunknak elmondta: a kislány halálát távolról sem az okozta, hogy CT-re kellett szállítani. Kiderült, hogy súlyos fejlődési rendellenességgel született, sokszor operált beteg volt. Egy komoly műtét után tizenhat nappal szállították CT-re, mivel súlyos neurológiai tünetei lettek. A kórházigazgató kiemelte: a CT-vizsgálat megállapította, hogy a kislánynak súlyos koponyaűri vérzése volt. Bár szövődménymentesen oda- és visszaszállították, a keringése összeomlott, és emiatt hunyt el. Az igazgató tisztázta azt is, bár a sajtóban jól hangzó szalagcím, hogy nyitott mellkassal szállították a gyermeket, ez valójában egy orvosi szakkifejezés, ami annyit jelent, hogy a mellkas csontos vázát nem drótozták össze az újabb és újabb műtétek miatt. Egyébként a bőrt összevarrták, és be is volt fedve a vágás.
Ofner Péter ugyanakkor súlyos problémának látja, hogy vannak olyan intézmények, ahol nincs CT-berendezés. Szerinte ha van ilyen készülék, akkor gyakran több száz métert kell megtenni a beteggel a vizsgálat helyszínéig. Hangsúlyozta, hogy az orvosi csapatnak meg kell tanulnia, hogy CT-re igenis szállítani kell a beteget még akkor is, ha kórházon belül található a gép.
– Az évtizedekkel ezelőtt épült kórházaknak, amelyek kivitelezésekor ezt a diagnosztikai eljárást még nem is ismerték, ugyanúgy van szállítási problémájuk. Hiszen például a fővárosi Szent István-kórház CT-je sincs közel az intézmény A épületében fekvő súlyos betegekhez. Szükség esetén sok száz métert kell velük megtenni. Ez a korszerűtlenség minden pavilonos rendszerű kórházban probléma, ezért is fontos, hogy új kórházstruktúrákat alakítsanak ki, amelyek már be tudják fogadni a diagnosztikai eszközöket – mondta Ofner Péter. Kitért arra is, hogy a fővárosi kórházfejlesztéseknek hála elvileg a központi költségvetés biztosított akkora összeget számukra, amiből még idén új CT-t kaphat az intézet, amit a földszinten helyezhetnek el. A probléma tehát remélhetőleg esetükben hamarosan megoldódik. A kardiológiai intézetből a felnőtt betegeket most még a Szent István-kórházba szállítják át, ez hetente 8-10 alkalommal fordul elő.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden a kislány halála kapcsán az ATV-ben arról beszélt: „Lehet, hogy a betegeket időnként nyitott mellkassal kell átszállítani egy másik kórházba CT-vizsgálatra, de korábban a másikban sem volt CT. Most legalább már van.”
Az országban egyébként jelenleg 104 CT-berendezés működik, amelyeknek óriási a betegforgalmuk, szinte folyamatosan üzemelnek. Körülbelül 120 kórház fogad betegeket, tehát nincs minden intézménynek ilyen berendezése. MR-készülékből még kevesebb üzemel jelenleg az országban, Ofner Péter szerint ez azért van, mert az esetek többségében a diagnosztikához elég a CT. Az MR-nek az elhelyezése is nehézkesebb, és speciális feladatokra használják, a napi rutineljárásokhoz nincs rá mindig szükség. Éppen ezért mindig kevesebb MR lesz majd, bár az tény, hogy a jelenleginél ebből is több kellene.
Csütörtökön a kormányinfón arról kérdeztük Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, van-e kormányzati statisztika arról, hogy hány CT- és MR-gép hiányzik a magyar kórházakból. A miniszter ezt nem tudta megmondani, de annyit elárult, hogy jelenleg 104 CT és 61 MR található az országban. Utóbbi eszközzel kapcsolatban azt is megjegyezte: ennek beszerzését igénylik gyakrabban a kórházak. Leszögezte: olyan helyzet nem lesz soha, hogy „minden extra eszköz minden kórházban rendelkezésre álljon”. Lesz, akinek utaznia kell. A miniszter elismerte azt is: „Aki azt mondja, hogy a magyar egészségügyben minden rendben van, az vak.” A miniszter azt is bejelentette: a kormány úgy döntött, húszmilliárd forintot biztosítanak műszerbeszerzésre a budapesti kórházaknak.
Cikkünk megjelenése után a Semmelweis Egyetem azt közölte: nem volt összefüggés a kómába került beteg halála és a tervezett CT-vizsgálata között a városmajori szívklinikán. Azt írták, a CT a klinikához tartozó külön épületrészben, de 100 méteres távolságon belül van. Egyben elismerték azt is: a súlyos állapotú betegeket valóban a mentőszolgálat szállítja, mivel megállapodásuk van az egyetemmel. (Mint írtuk, így egy rohamkocsit, és mentőorvost is lefoglalnak.) Kitértek arra is a közleményben: a klinikán dolgozó kardiológus vagy aneszteziológus szakorvos kíséretével történik a betegszállítás.
Az egyetem szerint a cikkben szereplő beteg aznap, mikor CT-re szállították volna nem esett át műtéti beavatkozáson. Azt azonban így is elismerték, hogy vasárnap folyamatos újjáélesztés mellett katéteres koszorúér-tágításon és keringéstámogató eszköz beültetésen esett át a páciens. A klinikán egyébként a legsúlyosabb állapotú betegeket kezelik és az országban egyedül itt végeznek felnőtt szívtranszplantációkat.
A közlemény végén azt állították: „az újságíró hivatalosan nem kereste meg a Semmelweis Egyetemet”. A valóság azonban az, hogy csütörtök kora délután több különböző, hivatalos e-mail címre is kiküldtük a kérdéseinket. Több alkalommal telefonon és e-mailben is kerestük Merkely Béla főigazgatót és a kórház osztályaival is beszéltünk telefonon felvilágosítást kérni. Mind hiába.
Földön fekvő holttest
A Bors egy szemtanúra hivatkozva és képekkel alátámasztva arról ír, hogy az egyik budapesti kórház pszichiátriáján szerda délután összeesett egy férfi és meghalt. Az ápolók miután megpróbálták újraéleszteni lepedőkkel takarták le a holttestet.
„Mindenki arra számított, hogy azonnal jönnek majd érte. Az idő azonban csak telt, és nem történt semmi. Nem sokkal délután négy előtt néztem az órámra, és hat órakor még mindig ott feküdt a hulla a folyosón. Mintha senkit nem is érdekelt volna, pedig egy pszichiátriáról beszélünk, tele sérült lelkületű beteggel. Fogalmam sincs, hogy hogyan engedhették meg maguknak mindezt” – mondta a szemtanú, aki hozzátette, hogy csak a test kerülgetésével lehetett közlekedni a folyosón.
