Cáfolta az oktatási államtitkár, hogy egy olyan háttéranyag alapján dolgoznák ki jövőbeni oktatási javaslataikat, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériumban készítettek, és melyen arról írnak, csökkenteni kellene a gimnazisták számát. „Hallottam a háttéranyagról, de nem láttam, kismillió ilyen tanulmány készül, az újságok meg mindenfélét írnak” – jelentette ki. Palkovics „találgatásnak” nevezte erről szóló cikkünket.
Lapunk szombaton számolt be arról, hogy egy decemberi háttéranyagban az szerepel: „megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy ( ) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése”.
Megírtuk, több javaslatot is tesz a háttéranyag, például a gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezők részére kötelezően előírnának központi írásbeli felvételi vizsgát, továbbá minimális bejutási pontszámküszöböt is. Információink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium jelentésének végső változata – az előzetes tervekkel ellentétben – nem került a kormány elé.
Arra a felvetésre, hogy a felvételi rendszeren változtatni akarnak, Palkovics az Atv.hu-nak azt mondta, erre nem azért van szükség, hogy csökkentsék a gimnazisták számát. Azt szeretnék, hogy a középiskolai felvételiken sztenderdek legyenek a követelmények – fűzte hozzá.
„Az iskolákat nem szabad a választási kampány részévé tenni” – mondta Palkovics László arra reagálva, hogy Parragh László szerint a gimnáziumoknak túl nagy az elszívó hatása, és óriási hiba szerinte, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat, noha van olyan vidéki gimnázium, ahol 2,5 tanulmányi átlaggal indítottak első osztályt. Leszögezte, hogy nem akarnak gimnáziumot bezárni, nincs napirenden az a kérdés.
A Magyar Nemzet korábban azt is megírta, hogy Budapestre érkezett az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a velencei bizottság küldöttsége, hogy találkozzon a magyar kormány, valamint a Közép-európai Egyetem képviselőivel. A látogatás célja, hogy a bizottság széles körben tájékozódjon, mielőtt véleményt mond a felsőoktatásról szóló törvény 2017. áprilisi – lex CEU-ként elhíresült – módosításáról – derült ki az egyetem lapunknak adott tájékoztatásából.
Palkovics ezzel kapcsolatban az Atv.hu-val közölte, a professzorok pozitív hangulatban távoztak, „meglátjuk persze, mit írnak majd ősszel a jelentésükben”. A legnagyobb eredménynek azt nevezte, hogy a velencei bizottság professzorai „most megértették, miről szól a felsőoktatási törvény módosítása”, hogy nincs szó a tanszabadság megsértéséről, hiszen van egy Közép-európai Egyetem és egy CEU, és ez két jogi személy. Arra a kérdésre válaszolva, hogy módosít-e a kormány a lex CEU-n a velencei bizottság majdani véleményének a fényében, azt mondta, nem látja az okot, hogy miért kellene hozzányúlni a törvényhez.
