Több mint ötezren sztrájkoltak a hivatalokban

Ahol vállalták a részvételt, mindenütt meg is tartották a demonstrációt.

Ám a bérkövetelések fedezete nem szerepel sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben. Sőt: a kormányközeli Magyar Idők azt írta, nem várható gyors döntés azoknak a közalkalmazottaknak és önkormányzati tisztségviselőknek a béremeléséről, akik eddig kimaradtak az életpályamodellekből. A lap idézte azt a kormányzati érvet, miszerint ezeknek az alkalmazottaknak a munkaadója nem az állam, hanem az önkormányzat, így elsősorban a településeknek kellene megoldaniuk a bérkérdést. Csakhogy a helyhatóságok többsége erre önerőből nem képes, miközben kötelező feladatokat is ellátnak, így a bérekben is van az államnak felelőssége – érvel a szakszervezet.

Az Együtt hétfőn közleményben tudatta: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz különbséget tesz a központi államigazgatás által alkalmazott és az önkormányzatok által alkalmazott köztisztviselő között. „A Fidesz-kormány kivérezteti az önkormányzatokat, elvonja jogköreiket, és tudatosan alulfizeti az önkormányzati köztisztviselőket. Mivel az elmaradt béremelések miatt sokan másutt vállalnak munkát, a helyi szabadságunk biztosítása szempontjából kulcsfontosságú önkormányzati hivatalok kiürülnek”.

A Demokratikus Koalíció tudatta: „ahogy eddig, úgy ezután is támogatni fogunk minden olyan sztrájkot, munkabeszüntetést és szakszervezeti kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a tisztességes munkáért tisztességes megélhetés járjon”. Közleményben hozzátették, a DK szerint szégyen, hogy az Orbán-kormány alatt a magyarok lettek a legtöbbet dolgozó és legkevesebbet kereső emberek Európában, ennek legkésőbb 2018-ban véget kell vetni.

Az LMP gazdasági szakszóvivője falurombolásnak nevezte azt, hogy csaknem 33 ezer önkormányzati dolgozó bére 9 éve nem emelkedett, a folyamat ugyanis Heltai László szerint rontja a vidék megtartó képességét. Nemcsak az alacsony béreket ítélte problémásnak, hanem azt is, hogy a dolgozók számára nem nyújt távlatot ez a pálya, hiszen egy diplomás, húsz éve a közigazgatásban dolgozó ember alig keres többet mint egy érettségizett, pályakezdő kollégája. Mindez növeli az elvándorlást – összegezte.

Az MSZP alelnöke kiemelte, hogy a párt egyetért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) követeléseivel, mert a szocialisták szerint az embereknek tisztességes fizetést kell adni, biztosítani kell a tisztes megélhetésüket. Gúr Nándor azt mondta, nettóba átszámítva Szlovákiában 17, Lengyelországban 18, Csehországban 22 százalékkal keresnek többet a közszolgálatban dolgozók, mint Magyarországon.

A Jobbik még vasárnap közölte, az egymást követő kormányok 2008 óta hagyják „elértéktelenedni a közszolgák fizetését”, a Fidesz pedig most az önkormányzatokra hárítja a felelősséget azzal, hogy azok adóbevételeinek terhére teszi csak lehetővé a bérrendezést. „A Jobbik szerint a központi költségvetésben megvan a fedezet a béremelések végrehajtására” – fűzte hozzá a párt.