Hétfőn veszi kezdetét az Országgyűlés őszi ülésszaka, ez a szezon már lényegében a 2018-as választásokra ráforduló kampány valódi nyitánya. Habár az előzetes napirendben még nem szerepel, a hagyományok szerint az első parlamenti napon általában Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalása szokta beindítani a munkát.
Az biztosra vehető, hogy a következő hónapokban újfent hangsúlyos téma lesz az Országgyűlés falai között is a migráció és a betelepítés, a kormányzati kommunikációban konkrétan Soros-tervként emlegetett elképzelés kérdése. Az ugyanis már kiderült, hogy a kormány arra kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert, hogy készítsen törvényjavaslatokat „a magyar emberek biztonsága” érdekében.
Ahogy az elmúlt időszakban már megszokottá vált, a bevándorlás kérdése uralta Orbán Viktor újabb nyilvános beszédét is, amely szombaton hangzott el a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének XI. országos kongresszusán. A kormányfő kifejtette, hogy új belső konfliktus jelentkezett az európai közösségben, a bevándorlóországok – amelyek nem keresztény civilizációkat fogadtak be – és a nem bevándorlóállamok – mint hazánk – között. Történelmi kihívásnak nevezte, hogy ezt orvosolni lehessen, mert „ha nem sikerül, akár végzetes szakadást is okozhat”. Mint mondta, Nyugaton rá akarják venni Közép-Európa országait arra, hogy alakuljanak át bevándorlóországgá, de mi ezt nem akarjuk, az ilyen tervekkel ezért szembe kell fordulni. – A bevándorlóországgá alakítás programját ma egy olyan terv jelenti, amit a köznyelv Soros-tervnek nevez – mondta.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem szabad rést nyitni a pajzson, ki kell tartani a következő választásokig. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „minden korábbinál erősebb, minden korábbinál nagyobb felhatalmazást érdemes adni azoknak, akik készek arra, hogy megvédjék a keresztény Magyarország jövőjét”, majd hozzátette, hogy a kormány erre készen áll.
Fabinyi Tamás evangélikus püspök a rendezvényen azt mondta, hogy gazdag országok gazdag egyházai mintha szégyellnék a keresztet, kínosan ügyelnek arra, hogy a keresztyén jelképek nyilvános használata nehogy sértse a más vallásúak vagy a nem hívők érzékenységét.
Angela Merkel a hét végén több lapinterjúban is kritizálta, hogy Magyarország nem hajlandó végrehajtani a menekültek áthelyezéséről szóló korábbi uniós döntést. A német kancellár hangsúlyozta, hogy az unióban „szolidaritásra van szükségünk”, és a szolidaritást megtagadó tagországoknak „számolniuk kell azzal, hogy ez nem marad következmények nélkül a jövőbeli pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.
Szijjártó Péter külügyminiszter ezúttal visszafogott stílusban válaszolt; megismételte, hogy Magyarország rendkívüli mértékben szolidáris Németországgal, hiszen a magyar emberek adóforintjaiból védjük a határainkat, így védjük Németországot is.
