A fideszes EP-képviselők, illetve a néppártiak többsége megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Parlament kifejezetten utaljon Azerbajdzsánra, illetve az azeri kenőpénzekre abban a korrupcióról és emberi jogokról szóló jelentésben, amelyet szerdán fogadott el a plenáris ülés Strasbourgban. Ez különösen érdekes annak tükrében, hogy magyar szála is van az azeri pénzmosoda néven ismertté vált korrupciós ügyeknek, melynek során azeri offshore-hátterű cégek több milliárd dollár értékben fizettek le európai politikusokat, újságírókat, szervezeteket.
„A korrupció és az emberi jogok a harmadik országokban” című jelentéshez képviselők egy csoportja – köztük a magyar szocialista Szanyi Tibor és Ujhelyi István – egy olyan módosító indítványt nyújtott be, amelyben egyebek mellett azt javasolták, az EP ítélje el határozottan „Azerbajdzsán és egyéb harmadik országbeli autokratikus rezsimek arra tett kísérleteit, hogy törvénytelen eszközökkel befolyásolják az európai döntéshozókat”, illetve „felszólít egy átfogó parlamenti vizsgálat megindítására”, hogy igazolják az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű nemzetközi oknyomozó szervezet állításait.
A módosítóra a liberálisok, a konzervatívok és a néppártiak többsége, köztük a magyar fideszes EP-képviselők is nemmel szavaztak, a frakción kívüli jobbikos képviselők pedig tartózkodtak. A módosítást ennek ellenére a többség elfogadta. Ujhelyi István a Facebookon azt írta: a szavazás „felér egy beismerő vallomással”, hiszen ezzel a fideszesek és jobbikosok „egyértelművé tették, hogy nem az átláthatóság és a tisztesség, hanem sajátos koalícióban a sötétség és korrupció oldalán állnak”.
Az OCCRP és az együttműködő lapok által bemutatott rendszerben Azerbajdzsán 2012 és 2014 között 16 ezer átutalás keretében 2,8 milliárd dollárt használt fel az úgynevezett kaviárdiplomácia céljaira, vagyis döntéshozókat és véleményformálókat fizetett és kenyerezett le. A pénzből Magyarországra is jutott: egy 7,6 millió dolláros kifizetés a Velasco International offshore cég magyar bankszámlájára érkezett.
Különös egybeesés, hogy a pénzalap működésének két éve alatt váltak hirtelen intenzívvé az azeri–magyar kapcsolatok is. Az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov elengedése, a bakui kereskedőház megnyitása, Azerbajdzsán gyakori reklámozása Szijjártó Péter külügyminiszter által mind a 2012 és 2014 közötti időszakra estek. Szijjártó Péter erre azt mondta: „Visszautasítok minden olyan sejtetést, sumák találgatást, amely kapcsolatot feltételez bűnügyek és a magyar kormány között.”
Az azeri átutalások listáján ugyanakkor szerepel több kisebb, magyar vonatkozású kifizetés is, az egyik legtöbbet szereplő cég a Fit-Food Kft. A cég zöldségkonzerv gyártásával és exportjával foglalkozik, a lista szerint ötször történt számára kifizetés 2012 és 2014 között, összesen 108 ezer dollár értékben, ez mai árfolyamon 27 millió forintot jelent. A kft. többségi tulajdonosa évek óta Batizi Tamás, akinek budapesti a lakcíme, de a kormányváltás után egy évvel a Fidesz vezette Nyíregyháza polgármesteri kabinetjének vezetője lett.
