A legtöbben azt hiszik, velük ez soha nem történhet meg, de évente mégis 30-35 ezer magyar kap infarktust, és közülük 6500 beteget elveszítenek az orvosok. Azok sincsenek teljes biztonságban, akik megfelelő ellátás után elhagyhatják a kórházat, ugyanis közülük 15-16 százalék nem éli túl az első évet – hívták fel a figyelmet szakértők ma Budapesten a témában tartott sajtótájékoztatón.
Kiderült: a legkorszerűbb katéteres ellátásnak köszönhetően ma feleannyian halnak meg, mint 10 évvel ezelőtt, de az infarktus utáni időszak halálozási aránya még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban. Hiába tesznek meg mindent az orvosok, ha a beteg a kórház elhagyása után visszatér korábbi önpusztító életmódjához, akkor egyre romlanak a túlélési esélyei. Azért, hogy ez változzon, betegtájékoztató kampányt indít a Magyar Kardiológusok Társasága. Az infarktuson átesett betegek részére szóló oktató- és motivációs program egy hat részből álló videósorozatból, egy gondozási naplóból, valamint egy információs anyagból áll. Ez segíti a betegeket az infarktus utáni teljes felépülésben. A kampány anyagai bárki számára elérhetőek és letölthetőek a www.mkardio.hu/tulelesiismeretek linken.
Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója az eseményen felhívta a figyelmet arra is: most vasárnap Budapesten rendezik a Szívünk napját, ahol a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre hívják fel a figyelmet. Mint mondta, nagyon bíznak abban, hogy a bemutatott programnak hála javulnak majd a halálozási mutatók, hiszen bár az első 30 nap a kritikus, utána is lényeges, hogy milyen a beteg életmódja.
Becker Dávidtól, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkárától megtudtuk: a korai halálozás számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat, több mint három órát várnak a segítségkéréssel, míg Ausztriában ez 70 perc. Hangsúlyozta, hogy az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a testsúly optimalizálása, a rendszeres mozgás és az előírt gyógyszerek pontos szedése rendkívül sokat számít, és ebben is nagyon rosszul állunk.
Az eseményen szó volt arról is, hogy a hirtelen keringésmegállás túlélésére csak akkor van esély, ha valaki azonnal elkezdi a beteg újraélesztését. A keringés nélküli betegnél csak mellkaskompressziót kell alkalmazni percenként 100 alkalommal, ha van a közelben félautomata defibrillátor, azt is igénybe lehet venni.
Forster Tamás professzor, a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ igazgatója, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke a szakmai, de mégis civil szervezetek szerepét emelte ki. Rendkívül fontos ugyanis, hogy több csatornán keresztül juthassanak el az ismeretek a betegekhez.
