Amennyiben összejön az egyeztetés egy baloldali együttműködésről – más pártok mellett – az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) között, Botka László miniszterelnök-jelölt nem ül majd ott az asztalnál – értesült a Magyar Nemzet. Ehelyett Gyurcsány Ferenc pártjával Molnár Gyula, a szocialista párt elnöke és Hiller István választmányi elnök fog tárgyalni.
Az egyeztetések alapja a szocialisták hétfőn bejelentett – és lényegében néhány óra alatt dugába dőlt – ajánlata lenne, amely teljes körű ellenzéki összefogás esetén az országos listás helyeket osztaná szét a pártok között. Eszerint egy közös listán a DK a helyek 17 százalékát kapná meg, már az első harmincban is öt-hat politikusuk szerepelhetne. Gyurcsány Ferenc azonban – a nyilatkozatok szerint legalábbis – továbbra is nemkívánatos személy ebben a körben. – Ha Gyurcsány Ferenc politikai szerepvállalásával kapcsolatban más véleményem lesz, akkor szólok – mondta Botka László, idézve egy régi székely viccet.
A Magyar Nemzet információi szerint Molnár Gyula és Hiller István így azzal az ajánlattal él majd a DK elnökének, hogy az ő neve ne legyen rajta a listán, ehelyett egyéni választókerületben méresse meg magát, mégpedig a XV. kerületben. Ez egyébként nem először merül fel.
Az a különbség, hogy a mostani szerint a DK annyi képviselőt juttathatna be az Országgyűlésbe, hogy frakciót is tudnának alapítani. A DK eddig elzárkózott attól, hogy elnökük csak egyéniben induljon.
Most azt szögezték le lapunk megkeresésére, hogy minden ellenzéki összefogásról szóló tárgyaláson szívesen részt vesznek, amely „európai módon, egymás önállóságának, belső döntéseinek tiszteletben tartásával” zajlik. – Ahogy mi elfogadjuk a reménybeli szövetségesek kongresszusi döntéseit az együttműködés módjáról, úgy kérjük, hogy ők is tartsák tiszteletben a DK pártszavazáson hozott döntését. E szerint a párt tagjai elsöprő többséggel úgy döntöttek, hogy nem kötnek megállapodást más pártokkal közös választási listáról, ha a DK képviselőinek személyéről az MSZP kíván dönteni – fogalmaztak.
Az MSZP a közös ellenzéki országos lista ajánlatával a DK mellett a többi – ahogy ők fogalmaznak – demokratikus ellenzéki pártot is megkereste. Botka László szerint nagyvonalú ajánlatot tettek, hiszen a szocialisták a listás helyek felét átengednék a többi ellenzéki erőnek. Ki is számolták – a március és augusztus közötti közvélemény-kutatási adatok alapján –, hogy kinek mennyi járna. Ez a forgatókönyv Botka László elmondása alapján azt idézné elő, hogy minden részt vevő politikai erőnek lenne parlamenti képviselete, jó szereplés esetén akár frakciója is. Lapunk felvetésére, miszerint a szocialistákkal való együttműködést több párt is – az LMP, a Momentum vagy éppen az Együtt – elvi alapon utasítja el, Molnár Gyula csak annyit mondott, hogy ők nem a „régi válaszokat” akarják hallani, mert ez most új ajánlat. Érdeklődésünkre azt is hozzátette, hogy az MSZP nem készül „B tervvel” arra az esetre, ha mégsem jönne össze az elképzelés. Márpedig néhány órával a bejelentés után már sorra érkeztek az elutasító válaszok. A megkeresett pártok közül csak a két legkisebb volt nyitott, a Párbeszéd és a Liberálisok.
Botka László első ránézésre valóban nagyvonalú, az összes megnevezett párt számára kedvezőnek tűnő ajánlatot tett, de egyelőre túl sok a megválaszolatlan kérdés ahhoz, hogy a teljes képet lássuk – mondta lapunk megkeresésére László Róbert. A Political Capital választási szakértője szerint nem mindegy például, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltje a teljes lista felét ajánlotta-e fel, vagy a nyerhető mandátumok felét. Mindenesetre beszélhet az MSZP százalékarányokról vagy befutó parlamenti helyekről, az összefogás egyik legsarkalatosabb kérdését még nem tisztázták: adnának-e befutó helyet Gyurcsány Ferencnek. Az ellenzéki oldalon az elmúlt hét évben nem sikerült megoldani ezt a problémát. Az ellenzéki pártok egyébként akkor követik el a legnagyobb hibát – és úgy néz ki, elkövetik –, ha azt gondolják, önmagában áttörést hoz valamelyik összefogási technika – tette hozzá László Róbert. A különböző megoldási javaslatok között viszont valójában mindössze néhány mandátum a különbség. Az ellenzék problémája nem ez, hanem hogy (a Jobbik nélkül) az össztámogatottságuk meg sem közelíti a Fideszét. A szakértő ennek kapcsán megjegyezte, hogy a választók egyébként egyre kevésbé „finnyásak”: míg néhány éve nagy volt a taszító ereje egy kevésbé szimpatikus politikusnak, ma már inkább azt nézik, hogy le tudja-e győzni a Fideszt, vagy sem.
