Mindössze 139 ezer gyermeknek – az ellátásra jogosultak alig több mint kétharmadának – igényeltek ingyenes nyári étkezést az önkormányzatok – derült ki Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő kérdésére adott válaszából. Különösen alacsony ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy a legutóbbi statisztikai adatsor szerint a 2016/2017-es tanévben 1,494 millió gyermeket regisztráltak a közoktatás rendszerében, vagyis ennyien tanultak óvodában, általános vagy középiskolában.
Nem is lehet az ellátottak alacsony számán csodálkozni, hiszen a kormány évek óta úgy alakítja az ellátási rendszert, hogy abból mind többen essenek ki. Azzal ugyanis, hogy a kormány kilenc éve nem emelte az öregségi nyugdíjminimumot, nemcsak az idősek jártak rosszul, de a kisgyermekek is, hiszen például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény is a nyugdíjminimumhoz van kötve. Miközben ugyanis – többek között az infláció hatására – évről évre emelkedik a minimálbér, szemben a nyugdíjminimummal, hatalmas tömegek esnek ki a legszegényebbeknek nyújtott kedvezményezetti körből.
Különösen akkor súlyos a helyzet, ha a gyermekek nyári ingyenes étkeztetését vizsgáljuk. A szünidőben ugyanis, szemben a szorgalmi időszakkal, nem elég, ha egy család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, de hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek is kell lennie ahhoz, hogy fizetés nélkül étkezhessen a gyermek. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány 2013-ban jelentősen szűkítette az e két kategóriába tartozókra vonatkozó szabályokat. Ez ugyan statisztikai szempontból kedvező volt a kabinetnek, hiszen mondhatta, hogy egyre kevesebben vannak a rászorulók, valójában azonban arról van szó, hogy a feltételek nehezítésével sok családot zártak ki a kedvezményekből. Azelőtt ugyanis a hátrányos helyzetű besoroláshoz elegendő volt az alacsony jövedelem, a halmozottan hátrányos elbíráláshoz pedig, ha ezt súlyosbította a szülők alacsony végzettsége. Négy éve viszont már a hátrányos helyzetű besoroláshoz az alacsony jövedelem mellett még egy „rossz” körülménynek – a szülő alacsony végzettségének, munkanélküliségének vagy rossz lakáskörülményeknek – is fenn kell állnia. A halmozottan hátrányos helyzethez pedig a kedvezőtlen feltételek közül a korábbi egy helyett már kettőnek kell meglennie. Az új rendszer bevezetése óta jelentősen csökkent az ilyen státusú gyerekek száma, mindössze 77 800 hátrányos helyzetű és 118 ezer halmozottan hátrányos helyzetű gyereket tartanak nyilván, vagyis a hét végi és szünidei étkezésre még az előzőnél is szűkebb kör, alig 195 ezer gyerek jogosult.
