A Nagy-Britanniában dolgozó magyarok számára nyílnak rövidesen új, „nem önálló képviseletek” Manchesterben és Edinburghban (ahogy más országok nagyvárosaiban is az ottani magyar közösségek számára). A jelek szerint azonban a kormány figyel arra, hogy ezzel ne bővítse a nemzeti együttműködés rendszerével amúgy az átlagosnál nagyobb arányban elégedetlen magyarok választási lehetőségeit. Ezeken a helyeken ugyanis eddig alig ismert „kategóriát”, alkonzulátusokat nyitnak meg – tudta meg a Magyar Nemzet. Így előfordulhat, hogy ott a magyarok majd nem is szavazhatnak a választások idején.
A hétfőn tartott őszi misszióvezetői értekezleten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt arról, hogy a választás óta 20 új misszió nyitott meg.
Emellett számos „nem önálló képviseletet” nyitnak olyan városokban, ahol nagy létszámú magyarság él vagy utazik. Példaként épp Manchestert és Edinburgh-t említette. Az viszont akkor nem derült ki, hogy pontosan milyen képviseletekről lehet szó. A szocialista Ujhelyi István európai parlamenti képviselő kérdésére adott, keddi keltezésű válaszában azonban Szijjártó Péter azt írta: „a konzuli szolgálat külképviseleti létszámának növelésén túlmenően londoni követségünk konzuli leterheltségét is rövidesen csökkentjük: 2018 elején Edinburgh mellett Manchesterben is alkonzulátust hozunk létre”. Csakhogy ez az intézményi forma nem szerepel még a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján, a külképviseletek címszó alatt sem; ott felsorolnak nagykövetségeket, főkonzulátusokat, konzuli hivatalt, továbbá szó van tiszteletbeli konzulokról, sőt konzuli irodáról és képviseleti irodáról is, de alkonzulátusról nem. A kérdés azért is fontos, mert a külföldön dolgozó magyaroknak sokszor több száz kilométert kell utazniuk ahhoz, hogy a választáson vagy épp egy népszavazáson élhessenek állampolgári jogaikkal. Ők csupán személyesen a külképviseleteken szavazhatnak, szemben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarokkal, akik levélben is leadhatják voksaikat.
Nyilván az utazási nehézségek miatt az unió különböző országaiban dolgozó, becslések szerint 600 ezres magyar közösségnek csak kis hányada vesz részt a választásokon, ami kapóra jön a Fidesznek. 2014-ben például a parlamenti választáson a külképviseleti szavazás alig 24 ezer embert mozgatott meg, a tavaly októberi népszavazáson pedig kevesebb mint 10 ezret. Pedig a választási „kedvük” nyilván nem marad el a magyarországi átlagtól. Az alkonzulátusokkal kapcsolatban kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. Így nem tudni, hogy az új képviseleti rendszer valóban kizárja-e a szavazásból a külföldön dolgozókat.
Némi támpontot adhat, hogy tavaly márciusban a kormányzati honlapon az állt, már nyitottak egy alkonzulátust San Franciscóban – épp a nyugati partvidéken élő magyarok érdekében. Az eseményről Magyar Levente államtitkár nyilatkozott is az állami hírügynökségnek. A tavaly októberi népszavazáson azonban – azaz bő fél évvel az első alkonzulátus megnyitása után – az Egyesült Államok négy nagyvárosában is lehetett szavazni, csak éppen a frissen nyitott San Franciscó-i alkonzulátuson nem – derül ki a Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő listából.
– Nincs kétségem afelől, hogy a külügyi apparátus, azaz a külügyi szakemberek a legtöbb lehetőséget adnák meg a kint dolgozó magyaroknak, de ez „masszív politikai kérdés” – fogalmazott lapunknak Ujhelyi István az alkonzulátusokkal és a szavazási lehetőséggel kapcsolatban. A szocialista EP-képviselő, a párt alelnöke – aki korábban az Edinburgh-ban és Manchesterben élő magyarok érdekében sürgette képviseletek nyitását, és az ő kezdeményezése az edinburgh-i lépés – kiemelte: nem tudni, hogy az alkonzulátus kategória pontosan mit takar. Lehet, hogy csak egyfajta „postafiók” vagy kormányablak jön létre bizonyos ügyek intézésére, szavazási lehetőség nélkül. Ha Orbánék ezt a tömeget a Fidesz számára potenciális szavazóbázisnak tekintenék, akkor nyilván ugyanúgy megadták volna számukra a levélben szavazás lehetőségét, mint annak a külhoninak, aki a magyar határtól akár csak néhány kilométerre él. Szerinte az alkonzulátus nem válasz az országot elhagyó, „lábával szavazó” 600 ezer magyar követelésére – tette hozzá.
