Már megint egy komondor borzolja a kedélyeket, pedig nem is vak

Elvenné a látássérült család kutyáit az önkormányzat, mert a kiszökdöső állatok zavarják az arra járókat.

Három lelkes kutya orra nyomódik neki a vasrácsnak, ahogy a Pest megyei Tápiószele egy csendes utcájában kiszállunk az autóból. Ezek azok a kutyák, amelyeket a város jegyzőjének lakossági panaszokra hivatkozó döntése nyomán el akarnak venni a Vida-Turi családtól. A Hír TV anyaga szerint azt a vakvezető kutyát is, amelyikre a házaspárnak szüksége van, hiszen Vida Szabolcs gyengénlátó, felesége, Vida-Turi Tímea pedig egyáltalán nem lát. A vakvezető labrador mellett még két kutya él az apró saroktelken, egy nagyobb komondor és egy náluk kisebb testű. A négylábúak – mint azt Tímea is elismeri – valóban ki tudtak jutni az utcára, amíg nem csináltatták meg a kerítést, amit még az első felszólítás előtt a panaszok nyomán megcsináltattak.

A család 2014-ben költözött a családi házba Budapestről. „Tartózkodóak voltak az emberek velünk szemben, de ezt annak tudtuk be, hogy vakok vagyunk, azért nem mernek hozzánk közeledni” – meséli Tímea, aki mára már megbánta, hogy ideköltöztek. Szerinte a kutyaügy csak az utolsó csepp a pohárban: az első furcsa tapasztalatuk az volt, hogy az általuk ház körüli munkákra felbérelt emberek, hiába fizették ki őket, elmaradoztak pár alkalom után, miután váltottak pár szót a szomszédokkal. Bár vádaskodni nem akar, Tímea azt is furcsának találja, hogy a kutyák annak ellenére is kiszöktek, hogy ők a panaszok miatt megkötötték őket, egyszer pedig még a lakatot is leverte valaki a nagykapuról, amit szinte állandóan zárva tartanak. Idegenkezűségre gyanakodnak. 

A problémák tavaly májusban kezdődtek, amikor a később az önkormányzatnak panaszt tévő szomszéd kertjébe átmászott a komondor, később pedig a kukákat is felborogatta több alkalommal: erről fényképet is mutatnak. A szomszédok először egymás között próbálták megoldani a kérdést, ez azonban kisebb szóváltáshoz vezetett, így végül idén februárban a szomszédasszony a hatóságokhoz fordult. A szomszéd család elmondása alapján a rossz kerítés miatt az utcán szaladgáló kutyák folyamatosan megugatják a munkába, iskolába vagy óvodába igyekvőket, akik ezért inkább gyakran hosszabb kerülőutat választottak. 

A szomszédok úgy látják, hogy egy ilyen kis portára egyébként is sok a három kutya, Tímea szerint azonban mindegyik eb hasznos nekik: a vakvezető labrador szerepe egyértelmű, de a komondor is eltanulta az évek alatt a vakvezetés csínját-bínját, amolyan autodidakta módon. És tényleg: bár kicsit túlságosan is izgatottá válik a nagytestű fehér kutya a feladattól, láthatóan segítségére van az asszonynak. A harmadik eb pedig azért fontos, mert a labradort a panaszok nyomán többször is kikötötték, így a kisebbik fehér kutyára hárult a feladat, hogy házőrzőként működjön. Ezért küzdenek most a jegyzői határozat ellen. Egyrészt fellebbezéssel, másrészt úgy is, hogy elvitték ismerősökhöz a kutyákat, amikor az ezért felelős ember kijött, hogy a telepre vigye őket. Mondjuk a vakvezetőt egyébként sem vihetnék el.

A szomszéd család nem a vitát keresi, és nem akarnak rosszat, de szerintük a korábbi állapot tarthatatlan volt. A három kutya hiába barátságos, ebben az erre járó biciklisták nem lehetnek biztosak, a kukaborogatás és az átjárkálás pedig szintén bosszúságot okozott nekik és a többi háztulajdonosnak is, így biztosak benne, hogy nem csak ők tettek panaszt. Azt ők is elismerik, hogy az új utcafronti kerítés felhúzása, illetve a telekhatáron álló drótháló megmagasítása óta nincsenek nagyobb gondok; nem is értik, hogy miért most lett ebből a dologból ügy. Arról pedig ők is beszámolnak, volt rá példa, hogy a kutya úgy is elszabadult, hogy ki volt kötve, de erre ők sem tudnak magyarázattal szolgálni.

Az ügyben kerestük a helyi jegyzőt, aki éppen szabadságon van, illetve a polgármestert is, aki nem vette fel a telefont.