Nem hagyják a kormánypártok, hogy túlságosan nagyra nőjön a baloldali ellenzék által is támogatott, a korrupciós bűncselekmények elévüléséről szóló népszavazási kezdeményezés, ezért még a szükséges aláírások összegyűjtése előtt elfogadhatnak egy a témában benyújtott jobbikos törvényjavaslatot. Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő népszavazási kezdeményezése arról szólt, hogy a jelenlegi ötről legalább 12 évre emeljék a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó elévülési időt, ám úgy látszik, a kormány – a vasárnapi boltzárhoz és a budapesti olimpiához hasonlóan – ennek a kezdeményezésnek is elejét veszi.
Hétfőn ugyanis az Országgyűlés egyhangú döntéssel hozzájárult a házszabálytól való eltéréshez, így a Jobbik szintén a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét meghosszabbító javaslatáról még tegnap késő este megtartották a vitát, ma pedig várhatóan szavaznak is róla. Kósa Lajos, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője hétfőn jelezte, támogatni fogják, mert – mint fogalmazott – a Fidesz eddig is támogatott minden rendszerszintű korrupcióellenes kezdeményezést.
– Egy kormánypárt részéről teljesen bevett eljárás, hogy ha rájuk nézve veszélyes kezdeményezést látnak az ellenzéknél, megpróbálják megelőzni a bajt.
Márpedig a korrupciós bűncselekményekről szóló népszavazásnak könnyen lehetett volna olyan olvasata, hogy a mostani kormányzati korrupció ellen kell fellépni – mondta lapunknak Böcskei Balázs politológus, aki szerint a Fidesz mindent elkövet majd annak érdekében, hogy a korrupció ne szerepeljen a kampány témái között. Szerinte a kezdeményezés támogatóinak – mások mellett az MSZP-nek, az Együttnek, az LMP-nek, a Párbeszédnek és a Momentumnak – még úgy is előnyös lehetett volna az aláírásgyűjtéssel járó kitelepülés, hogy nem kizárólag egy párttal lehet azonosítani a kezdeményezést.
Az aláírásgyűjtés során ugyanis néhány hónappal a választások előtt közvetlen kapcsolatba kerülnek a választókkal, mobilizálják a támogatóikat, és még a láthatóságuk is nő. Komoly kockázata van ugyanakkor a kezdeményezés kudarcának. Ha ugyanis nem jön össze a szükséges mennyiségű szignó, akkor a baloldali ellenzékről az a kép erősödne, hogy erőtlenek, és nem képesek a kormányváltásra sem – fogalmazott.
– Reálisan szemlélve, a népszavazás már csak a választások után volna lebonyolítható, amire nem is lenne szükség, ha a baloldali–zöld–liberális oldal nyer 2018 tavaszán. De akkor ezek szerint nem győzelemre készülnek? – vetette fel Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője. Úgy vélte, szinte előre borítékolható az is, hogy nem lenne meg a népszavazás érvényességéhez szükséges küszöb sem. – Olyan pártok csatlakoztak, amelyeknek szüksége van a kezdeményezés által nyújtott láthatósági mellényre. A korrupció elleni küzdelem ügyét ma leginkább a Jobbik és az LMP tudhatja magáénak, a többi pártnak esélye lehet felzárkózni, az MSZP-nek és a DK-nak ráadásul hátraléka is van e téren – fogalmazott.
Az elemző szerint a baloldal pártjai nem tehették meg, hogy legalább névvel ne álljanak a kezdeményezés mögé, míg a Jobbik a saját útját járja. – Felismerték, hogy nem a Fidesz által bedobott, a helyüket előre, mérnöki pontossággal – számukra hátrányosan – kijelölő témákra kell ráugrani, hanem a választókkal kell kapcsolatot teremteni, saját ügyek mentén kell tematizálni – mondta. A kérdés ráadásul okafogyottá is válhat, hiszen a Fidesz hasonló taktikát választott, mint az olimpiarendezés ügyében – tette hozzá.
A jobbikos javaslathoz egyébként – amely a népszavazási kezdeményezésnek megfelelően 12 évre emelné az elévülési időt – az Együtt módosító indítványt is benyújtott; ennek értelmében csak azok az állami szerződések volnának érvényesek, amelyeket közzétettek az interneten. Az LMP szintén jelezte, hogy benyújt egy korrupcióellenes csomagot, de ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a témában.
Hadházy Ákos, a párt társelnöke a HVG.hu-nak azt mondta, a csomagnak része lesz a Vágó-féle népszavazási kezdeményezésben szereplő elévülési határidő, illetve több, az LMP által már korábban javasolt korrupcióellenes intézkedés is.
Tegnap délelőtt egyébként Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője lapunknak még arról beszélt, hogy a kormány saját javaslatot nyújt majd be. – Támogatjuk, meg is oldjuk – fogalmazott a képviselő. Felvetésünkre, miszerint a vasárnapi zárva tartáshoz hasonlóan akarnak-e eljárni – azaz saját javaslatukkal elejét vennék egy népszerű kezdeményezésnek –, arról beszélt: a mostani eljárást nem hasonlítaná semmihez sem, „ez egy másik ügy”.
Gulyás Gergely, a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője egyébként vasárnap szintén arról beszélt, hogy szükségtelen az aláírásgyűjtés, elegendő volna, ha valamelyik párt benyújtana egy törvénymódosító javaslatot.
– A Fidesz úgy fél a népszavazástól, mint az ördög a szenteltvíztől – kommentálta a kormánypártok döntését Vágó Gábor, aki szerint egyértelmű, hogy a népszavazás a legerősebb eszköz az ellenzék kezében. A politikus azt is megjegyezte, nem bízik a Fidesz–KDNP pártszövetségben, ezért az aláírásgyűjtéssel csak akkor állnak le, ha a törvényt már elfogadták, és megjelenik a Magyar Közlönyben.
Egyébként az ellenzék más népszavazási kérdéseket is futtat, a Momentum például arról tartana referendumot, hogy kétharmad nélkül is visszahívható legyen a legfőbb ügyész. Böcskei Balázs szerint ugyanakkor a legfőbb ügyészről szóló kérdés kevésbé alkalmas a választók mobilizálására, mert a korrupciónál egy jóval bonyolultabb üzenetet kellene eljuttatni a szavazókhoz.
Mellébeszélés
Köszönöm szépen – így reagált Farkas Flórián országgyűlési képviselő (Fidesz), miniszterelnöki biztos lapunknak arra a kérdésére, miszerint tervez-e indulni a jövő évi választásokon. A politikus ez alkalommal sem akart a sajtó rendelkezésére állni, és válaszadás helyett inkább gyors tempóban továbbsétált a parlament folyosóján. Arra sem kaptunk választ, egyetért-e azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények elévülésének határidejét felemeljék. Erre csak annyit közölt: „Viszontlátásra!”
