– Reálisan szemlélve, a népszavazás már csak a választások után volna lebonyolítható, amire nem is lenne szükség, ha a baloldali–zöld–liberális oldal nyer 2018 tavaszán. De akkor ezek szerint nem győzelemre készülnek? – vetette fel Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője. Úgy vélte, szinte előre borítékolható az is, hogy nem lenne meg a népszavazás érvényességéhez szükséges küszöb sem. – Olyan pártok csatlakoztak, amelyeknek szüksége van a kezdeményezés által nyújtott láthatósági mellényre. A korrupció elleni küzdelem ügyét ma leginkább a Jobbik és az LMP tudhatja magáénak, a többi pártnak esélye lehet felzárkózni, az MSZP-nek és a DK-nak ráadásul hátraléka is van e téren – fogalmazott.
Az elemző szerint a baloldal pártjai nem tehették meg, hogy legalább névvel ne álljanak a kezdeményezés mögé, míg a Jobbik a saját útját járja. – Felismerték, hogy nem a Fidesz által bedobott, a helyüket előre, mérnöki pontossággal – számukra hátrányosan – kijelölő témákra kell ráugrani, hanem a választókkal kell kapcsolatot teremteni, saját ügyek mentén kell tematizálni – mondta. A kérdés ráadásul okafogyottá is válhat, hiszen a Fidesz hasonló taktikát választott, mint az olimpiarendezés ügyében – tette hozzá.
A jobbikos javaslathoz egyébként – amely a népszavazási kezdeményezésnek megfelelően 12 évre emelné az elévülési időt – az Együtt módosító indítványt is benyújtott; ennek értelmében csak azok az állami szerződések volnának érvényesek, amelyeket közzétettek az interneten. Az LMP szintén jelezte, hogy benyújt egy korrupcióellenes csomagot, de ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a témában.
Hadházy Ákos, a párt társelnöke a HVG.hu-nak azt mondta, a csomagnak része lesz a Vágó-féle népszavazási kezdeményezésben szereplő elévülési határidő, illetve több, az LMP által már korábban javasolt korrupcióellenes intézkedés is.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!