Vészesen közelít a határidő: Bíró Zoltánnak, a szabad karácsonyról szóló népszavazási kezdeményezés ötletgazdájának november 28-áig 200 ezer aláírást kell leadnia a Nemzeti Választási Bizottságnak, a testület csak így hitelesíti az újabb munkaszüneti napról szóló gyűjtést.
A munkát abszurd módon éppen az NVB szigorítása nehezíti, a bizottság ugyanis úgy döntött, hogy ezer forint bírságot szab ki minden elvesztett gyűjtőív után, a pénzbüntetéstől való félelem pedig komoly visszatartó erőnek számít. Egy íven egyébként 15 aláíráshely szerepel.
„Jelenleg ott tartunk, hogy mintegy 180 ezer aláíráshoz elegendő ívet tudtam kiadni. Sokan azért hátrálnak meg, mert nem mernek kockázatot vállalni, eddig ezért sem tudtam több ívet szétosztani” – mondta a Magyar Nemzetnek Bíró Zoltán. Ez azért is tűnik kevésnek, mert a hibahatár túllépéséhez legalább 260 ezer begyűjtött szignó kellene.
Az anyagi szankció ellenére a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség több tagja, így a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) is csatlakozott, vállalva, hogy szükség esetén kifizetik a bírságot. László Zoltán, a Vasas elnöke kérdésünkre elmondta, becslése szerint eddig csak náluk közel 10 ezer aláírás futhatott be. Pontosabb értékelést az a gyűjtés állásáról azért sem tudott mondani, mert október végéig nem is fognak hozzá az összeszámoláshoz, komolyabb megyei szervezeteik pedig csak novemberben kapcsolódnak be az akcióba.
Ez azonban még mindig kevésnek tűnik. Bíró Zoltán ezért vállalta, hogy vállalja a bírság kifizetését azok helyett, akik maguktól nem lennének erre képesek, és reméli, hogy ennek tudatában többen mernek majd segíteni neki az aláírásgyűjtésben.
A pártok többsége nem vesz részt az aláírásgyűjtésben, bár lapunknak szinte a teljes ellenzék úgy nyilatkozott, hogy kiáll a szabad szenteste mellett. Csak az MSZP vállalta, hogy segít Bíró akciójában. „A Jobbik kerek perec nemet mondott, arra hivatkozva, hogy a béruniós kampányára koncentrál, többen pedig nem is válaszoltak” – jegyezte meg a kezdeményező.
A látszólagos passzivitás mögött az is állhat, hogy az ellenzéki pártok törvénymódosítás formájában tennék munkaszüneti nappá december 24-ét: a Párbeszéd október 10-én nyújtott be erről javaslatot, és bár tudnak Bíró kezdeményezéséről, szerintük nem kell megvárni a témában a népszavazás kiírását.
A folytatás azonban kiszámítható: a Jobbik azonos témájú javaslatát már négy évvel ezelőtt lesöpörték az asztalról, és visszhang nélkül maradt az LMP felvetése is. Bíró Zoltán kérdésünkre megjegyezte, konkrét elutasítást a Fidesz részéről sem kapott, sőt több országgyűlési képviselő sok sikert kívánt neki a gyűjtéshez.
December 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával egyetért Palócz Éva, a Kopint-Tárki közgazdász-vezérigazgatója is. A szakértő korábban lapunknak azt mondta, szerinte a nagypéntek helyett eleve a szenteste napját kellett volna felszabadítani, mivel az kedvezőbb a családok szempontjából.
A szabad szenteste azonban emellett is megvalósítható, hiszen december 24-e most sem számít igazán hatékony munkanapnak, ráadásul Magyarország munkaszüneti napok tekintetében valamivel így is az uniós átlag alatt maradna. A gyakorlati megvalósítás már a kereskedőkön és a szakszervezeteken múlik, Palócz Éva a négyórás, rövidített munkarenddel is kiegyezne azzal a kitétellel, hogy a kis üzletek maguk döntenek nyitvatartásukról.
