Lesöpörte az asztalról a kormánypárti többség azt a jobbikos kezdeményezésű, de a teljes ellenzék által támogatott javaslatot, hogy vizsgálóbizottság tárja fel a Fidesz korábbi választásokat megelőző kampányköltéseit.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén arra hivatkozott, hogy régóta tudni: „finoman szólva ingatag alapokon áll” a Fidesz párt- és kampányfinanszírozása. Kezdésként, a kormányzati kommunikációt karikírozva az, „első Soros-tervről” kezdett beszélni, amelynek a lényege szerinte, hogy a „szabadkőműves spekulánstól” korábban pénzt fogadtak el fideszesek, hogy bejussanak az Országgyűlésbe. A jobbikos politikus a 2010-es kampánnyal folytatta, ahol – mint emlékeztetett a korábbi sajtóhírekre – a Fidesz a számlák szerint 98 millió forintot költött, ám az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) csak 36 milliós kiadást vallott be. Majd szóvá tette azt is – ami szintén a sajtóban jelent meg – miszerint a Hír TV, amely az akkori Fidesz-kampány hirdetéseit is intézte, nem találja a Fidesz számára kibocsátott számlákat, vagyis úgy tűnik, hogy a kormánypárt ingyen kapott például óriásplakátokat.
A bizottság fideszes képviselői a konkrét „vádakat” lényegében szó nélkül hagyták. Vas Imre például csak arra hivatkozott, hogy a törvény értelmében nem lehet olyan témában parlamenti vizsgálóbizottságot felállítani, amely nem az Országgyűlés hatásköre. A pártok gazdálkodása ugyanis az ÁSZ-hoz tartozik. Párttársa, a szintén fideszes Répássy Róbert ezt azzal egészítette ki, hogy nem lenne jó, ha a „rivális pártoknak kellene ellenőrizni egymás gazdálkodását”. Nem maradt ki a fideszes megszólalásokból az sem, hogy bezzeg a Jobbik milyen plakátokon és miből hirdet.
A jobbikosok erre reagálva kiemelték, hogy az ő ügyüket már vizsgálják: a volt fideszes képviselő-jelölt, Polt Péter által vezetett ügyészség, illetve a volt fideszes képviselő, Domokos László által vezetett ÁSZ. Konkrétumokat azonban a Fideszt érintő ügyek kapcsán hiába kértek, nem kaptak.
Az ülésen egyébként éles szóváltás alakult ki a fideszes Vas Imre és a jobbikos Apáti István között, nemegyszer személyeskedésig süllyedve.
Más ellenzéki javaslat sem kapott zöld jelzést a kormánypárti többségű bizottságban. Az MSZP például azt szerette volna, ha a külföldről támogatott civil szervezeteket szerintük megbélyegző szabályozást vissza lehetne vonni. A szocialista Bárándy Gergely például arra hivatkozott, hogy kötelezettségszegési eljárás is zajlik hazánk ellen a civiltörvény miatt. A fideszes Répássy Róbert szerint ugyanakkor nincs szó semmiféle hátrányos megkülönböztetésről, a sajtóban ő ugyanis azt olvasta, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek kifejezetten büszkék rá, hogy olyan tevékenységet végeznek, amelyet külföldről is támogatnak.
Támogatta az igazságügyi bizottság, vagyis az Országgyűlés napirendjére kerül a KDNP javaslata, amellyel meghosszabbítanák a kilakoltatási moratórium idejét: két héttel korábban, vagyis november 15-én kezdődne, és két hónappal később, vagyis április 30-án fejeződne be. Az ellenzék is támogatta ezt, bár a jobbikos Staudt Gábor megjegyezte, hogy a kormánypártok ezzel a választások utáni időszakra tolják ki a problémát.
Átment a bizottságon az a szintén fideszes elképzelés is, miszerint, ha egy párt a választásokon nem éri el a fél százalékot, akkor vissza kell fizetnie a kampányra kapott akár több száz milliós állami támogatást.
